2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Valóban át akart térni II. Henrik angol király az iszlámra?

2020. április 7. 19:49 Múlt-kor

Miért fenyegetőzött Henrik?

Henrik tehát ismerte és tisztelte az iszlámot és a korabeli arab kultúrát. Mi vitte azonban arra a keresztény királyt, hogy az ellenség hitére való áttéréssel fenyegesse a pápát?

A válasz megtalálható a levélben: úgy fogalmaz, „előbb viselnénk el Núr ad-Dín [az aleppói szultán] hibáit, és válnánk hitetlenné, mint hogy [Becket] Tamás továbbra is befolyással bírjon Canterburyben.”

1168-ban Henrik és korábbi szövetségese, Becket Tamás egyre durvuló szembenállása már ötödik évében járt.

Uralkodása során Henrik magasra emelte Becketet: nem sokkal trónra lépése után kancellárrá nevezte ki, és annyira bízott engedelmességében, hogy amikor Theobald canterburyi érsek 1161-ben elhunyt, a kancellári tisztséggel párhuzamosan eme egyházi méltóságot is Becketre ruházta.

A lépés ellen Henrik édesanyja, Matild német-római császárné, de még maga Becket is tiltakozott: „Bizonyos, hogy ha engem valaha ama méltóságra léptetnek elő, fel kell adnom vagy a király kegyét, vagy a szolgálatomat a mindenható Istennek.”

Henrik azonban minden ellenvetést lesöpört az asztalról, és az ellenkező canterburyi szerzeteseket is megfenyegette haragjával, ha „helytelenül” választanának érseket. A király szeme előtt egyetlen cél lebegett: trónja utódlásának biztosítása azáltal, hogy elsőszülött fiát még az ő életében megkoronázzák.

Ezzel el kívánta kerülni halálát követően azt a fajta belharcot, amely a normann hódítás óta egy kivételével (István, uralkodott 1135-1154) minden új angol uralkodó trónra lépését kísérte.

Az angol királyok koronázása kizárólag a canterburyi érsek joga volt, Henrik pedig Becket Tamás személyét látta biztosítéknak arra, hogy fia lesz a következő király.

A királynak csalódnia kellett: addigi engedelmes szolgája egyszerre vált Krisztus katonájává a világi hatalommal szemben: lemondott a kancellári címről, és kezdetét vette az állam és egyház harca.

A hagyományos kompromisszum, mely szerint az érsek a méltóságért cserébe engedelmeskedik a királynak, teljességgel fel lett rúgva.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
VII. Lajos (kép forrása: Wikimedia Commons)Anthony Frederick Sandys: Eleonóra királyné (1858) (kép forrása: Wikimedia Commons)III. Sándor pápa követeket fogad (kép forrása: Wikimedia Commons)Núr ad-Dín keresztesek elől való menekülését ábrázoló középkori iniciáléBecket Tamás egy 18. századi ábrázoláson (kép forrása: Wikimedia Commons)Andalúziai asztroláb 1067-ből (kép forrása: Wikimedia Commons)II. Henrik síremléke a franciaországi Fontevraud apátság templomában (kép forrása: Wikimedia Commons)VIII. Henrik (kép forrása: Flickr)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár