Tudatosan telepítettek halakat hétezer éve a magashegyi tavakba Norvégiában

A régészeti feltárás során előkerült, a tómederbe vert cölöpökből álló egykori halfogó karámokat radiokarbonos kormeghatározással vizsgálták meg a szakemberek. Az elemzések megerősítették, hogy a létesítményeket Krisztus előtt 5000 körül, a kőkorszakban használták folyamatosan. Bár a biológusok és régészek több mint egy évszázada sejtik, hogy a norvég hegyi vizekben élő halak jelentős része mesterséges betelepítés révén került jelenlegi élőhelyére, az Antiquity folyóiratban bemutatott leletegyüttes az első olyan empirikus, tárgyi bizonyíték, amely pontos kronológiai keretbe helyezi ezt a tudatos ökológiai beavatkozást.

A gleccserek mintegy tízezer évvel ezelőtti (Kr. e. 8000 körüli) visszahúzódása után az első emberi csoportok fokozatosan birtokba vették Dél-Norvégia hegyvidéki belső területeit. A régió sajátos domborzati viszonyai – a meredek vízesések és a sebes sodrású folyószakaszok – azonban természetes akadályt képeztek, amelyek megakadályozták a halak önálló feljutását a magasabban fekvő tavakba.

Ezen korlátok leküzdése érdekében a korabeli népesség aktívan beavatkozott a természet rendjébe: az alacsonyabban fekvő természetes élőhelyekről sebes pisztrángokat szállítottak a hegyi vizekbe, hogy ott új, tartósan fenntartható és kiaknázható populációkat hozzanak létre.

A kutatást vezető Axel Mjærum rámutatott: a sebes pisztráng magas kalóriatartalma, jelentős testmérete és viszonylag könnyű halászhatósága miatt ideális fajnak bizonyult a magashegyi tavak betelepítéséhez. A skandináv mezolitikum időszaka a régióban még megelőzte a mezőgazdaság megjelenését, így a csapdákat építő és a halakat áttelepítő csoportok kizárólag vadászó-gyűjtögető-halász életmódot folytattak.

A felfedezés megdönti azt a hagyományos felfogást, miszerint a természeti környezet és az ökoszisztémák átfogó, tudatos formálása kizárólag a neolitikus forradalomhoz, vagyis a letelepedett, földművelő és állattartó társadalmak megjelenéséhez köthető. A több évezredes ökológiai beavatkozás hatása olyannyira tartósnak bizonyult, hogy a Tesse-tó jelenlegi pisztrángállománya genetikailag ma is a hétezer évvel ezelőtt betelepített egyedek közvetlen leszármazottja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai