2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Törvénytelen születése határozta meg Leonardo da Vinci életpályáját

2022. április 6. 14:25 Múlt-kor

A fókusz keresése

1476-ban Leonardót három másik fiatal férfival együtt letartóztatták a firenzei hatóságok „szodómia” vádjával. Hogy valamiféle rivális által koholt koncepciós eljárás, vagy valóban a kor elfogadott normáitól való eltérés volt-e a háttérben, nem tudni – a vádat végül ejtették, azonban Leonardo a következő két évben végzett tevékenységéről, de még hollétéről sincs adat.

1478-ban tűnik fel legközelebb, amikor két megbízást is kapott, amelyek egyikét sem fejezte be. Leonardo megbízhatatlanságának híre egyre szélesebb körben elterjedt, az évek során megbízói több pert is indítottak ellene – a művész azonban továbbra is képtelen volt tartani a határidőket. Amikor Verrocchio három tanítványát választották ki arra, hogy a Sixtus-kápolna festményeinek elkészítésében vegyenek részt, Leonardo nem volt köztük.

Leonardo szerencséjére megbízókból ennek ellenére nem volt hiány. 1482-ben készített ezüstből egy lírát – tehetséges zenész is volt egyúttal –, amely egy ló fejét mintázta. Lorenzo de Medicinek annyira megtetszett a műtárgy, hogy elküldte Leonardóval Milánóba, hogy egyfajta békegesztusként szolgáljon Milánó hercege, Ludovico Sforza felé. Az ajándék elnyerte a herceg tetszését, Leonardo pedig 1499-ig Milánóban dolgozott. Sforza felé elsősorban mérnöki tehetségét igyekezett kiemelni, és másodlagosnak beállítani festői vénáját.

Talán az új környezet, talán éppen a milánói udvarban őt körülvevő, nagy hatalommal bíró férfiak társasága miatt, de Leonardo egyfajta művészi átalakuláson ment keresztül: elkezdte befejezni megbízásait, és ekkoriban készített többet legnagyobb művei közül: A Sziklás Madonnát, illetve Az utolsó vacsorát.

Habár jóval lelkiismeretesebben dolgozott, szokásai megmaradtak korábbi, mások számára kifürkészhetetlen medrükben: sok esetben egész álló nap dolgozott úgy, hogy még csak nem is evett, majd három-négy nap szünetet tartott. Megbízói kételkedtek épelméjűségében, munkái azonban magukért beszéltek.

Leonardo hamar a Sforza család egyik kedvencévé vált, és több nagy munkát is rábíztak a városban, beleértve a milánói katedrális kupoláját, valamint egy óriási bronz lószobor, a Gran Cavallo elkészítését, ennek azonban csak egy hatalmas agyagmodelljéig jutott, mivel a kiöntéséhez szánt bronzból Sforza végül ágyúkat öntetett.

1499-ben menekülni volt kénytelen: XII. Lajos francia és II. Ferdinánd szicíliai és aragóniai király lángba borították Itáliát, Ludovico Sforzát megbuktatták, a Gran Cavallo modelljét pedig céltáblaként használták a bevonuló francia katonák. A művész előbb Velencébe ment, ahol a város védelmében alkalmazták hadmérnökként és építészként, majd 1500-ban visszatért Firenzébe.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Firenze látképe a 15. századbanLeonardo egyik legnagyobb műve, az 1490-es években készült Az utolsó vacsora című freskó, amely a milánói Santa Maria delle Grazie templom egyik falát díszítiSzent Anna harmadmagávalRajzok Leonardo anatómiai jegyzeteibőlCesare Mussini: Leonardo halála I. Ferenc karjaiban (1828.)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár