Tökéletes állapotban fennmaradt, 1700 éves múmiára bukkantak a Selyemút mellett Kínában
2017. július 4. 11:34 MTI
Egy nagyjából 1700 évvel ezelőtt élt középkorú férfi mumifikálódott maradványait tárták fel a Selyemút egyik kevésbé frekventált részén, a Csinghaj-Tibet-fennsík peremén.
Korábban
A testet egy építkezési területen fedezték fel az északnyugat-kínai Csinghaj tartományban és jelenleg a Hajhszi prefektúrabeli Néprajzi Múzeumban őrzik. “Nagyon jó állapotban van, és talán ez a legrégebbi és legjobban fennmaradt múmia, amelyet valaha találtak a Csinghaj-Tibet-fennsíkon” – mondta Hszin Feng, a múzeum igazgatója.
A holttest 1,62 méter hosszú, és a bőr, valamint a haj egy része tökéletes állapotban maradt fenn. A szakértők szerint a férfi a negyvenes éveiben járhatott. Az arca nyugodtságot sugároz, a karjai összekulcsolva pihennek a hasán. A régészek DNS-vizsgálat révén fogják kideríteni a férfi etnikai hovatartozását és személyazonosságát. A test mellett száraz növényeket, egy lópatát és birkacsontokat találtak a kutatók, akik szerint az ilyen típusú temetkezési tárgyak a korabeli felsőbb osztály tagjait illeték meg.
A rendkívül száraz környezeti körülmények megakadályozzák a test elsorvadását. A most felfedezett múmiát a fennsík északi peremén találták, közel a Takla-Makán sivataghoz. Ez a terület hajdanán a Selyemút kevésbé frekventált része volt, amelyet azok a kereskedők használtak, akik el akarták kerülni a konfliktust a Hohszi-folyosónál.
A Selyemút keletről, a császári birodalom idején neves Csang’antól, vagyis a mai Senhszi tartomány Hszi’an városától indult. Teljes hossza meghaladja a 7000 kilométert, amelynek több mint fele Kínában húzódik. Kínát elhagyva áthalad néhány közép-ázsiai államon, érinti Afganisztánt, Iránt, Irakot, Törökországot, és egészen a Földközi-tenger keleti partjáig vezet. A kínai selyemárukat ezen az úton szállították Európába.

Számos múmiát találtak már a Selyemút mentén Kína száraz területein, köztük kaukázusi emberek maradványait, ami azt bizonyítja, hogy az ősi Selyemút valóban globális kereskedelmi útvonal volt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Tudta, hogy Jordániában is van Camino? 09:21
- Az eltűnt város nyomában: Riobamba titkai a föld alatt 08:17
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap