Kendertövekkel fedték be Kínában a 2500 éve elhunyt europid férfit
2016. október 12. 11:08
Egy 2500-2800 évvel ezelőtt elhunyt, „kannabiszlepellel” borított férfi maradványaira bukkantak az északnyugat-kínai Turpán-medencében kínai régészek. Az elhunyt mellkasára helyezett 13 tövet az elemzések szerint pszichoaktív hatásaik miatt termesztették a közösség tagjai. Az Economic Botany című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatócsapat folytatja a temető feltárását, mivel értékes információkat szerezhetnek a korabeli kannabiszhasználatról.
Korábban
Az emberiség már évezredek óta különböző célokra használja a kendert: kötelet fűzött belőle, ruhákat font, magjainak olajtartalma miatt pedig értékes tápanyagforrás volt egykoron. A leginkább közismert felhasználási módja azonban a növény virágzatának elégetése vagy elfogyasztása, amely során eufórikus élményt él át az egyén. A legújabb régészeti lelet alapján azonban egy újabb felhasználási területet is felfedeztek a kutatók: rituális temetkezési kellék, számolt be a Phys.org.
A Kína északnyugati részén feltárt emberi csontváz a kutatások szerint az europid (más néven kaukázusi) nagyrasszhoz tartozott, és halála idején körülbelül 35 éves lehetett. Eltemetői fűzfapárnát helyeztek a feje alá, majd a feje tetejétől a medencecsontig bezárólag 13 darab kannabiszt helyeztek egyfajta lepelként a megholtra, magyarázta a Kínai Tudományos Akadémia egyetemének munkatársa, Hungen Csiang.
Az elhunyt sírhelye egyike volt azon 240 ismert sírnak, amelyet a csiaji temetőben tártak fel. A sírkert „lakói” egykoron a 2-3 ezer évvel ezelőtt a területet uraló Szupejhszi Királyság alattvalói voltak, az, egy oázisban felépült településük pedig igen híres és forgalmas volt azokban az évszázadokban, ugyanis a Selyemút egyik fontos állomásaként funkcionált.
A tanulmányban a kutatók megjegyezték, más sírokban is találtak már kannabiszhasználatra utaló sírmellékleteket, azonban lepelként még sehol sem alkalmazták a növényt. Olyanra már volt példa, hogy kendermagokat találtak a sírban, esetleg néhány levelet szórtak az elhunyt alá, azonban ez az első, hogy egész növénypalántákat helyeztek a megboldogult mellkasára.

Az elemzések szerint a növényeket a közelben termeszthették, a kifejlettségük alapján pedig a késő nyári időszakban téphették ki őket a földből. A magas THC-tartalom alapján a szakértők arra következtetnek, hogy elsősorban pszichoaktív hatásuk miatt, tehát drogként használhatták a növényeket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57