Száz év után visszakapta hüvelykujját a Jókai-hős múmiája
2017. március 10. 09:33 MTI
Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.
Korábban
Az osztrák császári-királyi katonatiszt, szabadcsapat-parancsnok - Jókai Mór A két Trenk című regényének egyik hőse, Trenk Ferenc (a "magyar Trenk") - a brünni Spilberk várbörtön kazamatáiban eltöltött néhány év raboskodás után 1749-ben elhunyt, és a helyi kapucinus templom alatti kriptában temették el. A kripta speciális mikroklímája következtében több mint 150 ott eltemetett holttest, köztük Trenk báróé is, mumifikálódott.
Trenk báró hüvelykujja eddig ismeretlen körülmények között került a brünni városi múzeum tulajdonába. A ritka múzeumi darabot a közelmúltban fedezték fel, majd tudományos, radiológiai elemzésnek vetették alá. Ezt megtették a kriptában fekvő múmiával is, így sikerült bebizonyítani a két testrész közti összefüggést. Később a hüvelykujjról ujjlenyomatot vettek, amelyet 3D-s eljárással teljes egészében rekonstruáltak. A szakértők jelenleg azon dolgoznak, hogy a múmia alapján megpróbálják rekonstruálni a báró eredeti testi alkatát, legalábbis virtuálisan.
"Morfológiai és antropológiai szempontból nincs okunk kételkedni abban, hogy a hüvelykujj Trenk testéhez tartozik" - mondta szerdán újságíróknak Petra Urbanová, a brünni Masaryk Egyetem antropológusa. Vizsgálataiban arra a következtetésre jutott, hogy a báró hüvelykujját valaki egyszerűen - egyszerűen fogalmazva - "letörte, lecsavarta".
Történészek úgy vélik, hogy ennek több oka lehetett. Az egyik vélemény szerint a tettes így akarta megszerezni a hüvelykujjon lévő rózsafűzért. Más vélemény szerint az ok a korabeli misztikumokban is lehetett. A 19. század végén, a nagy visszhangot kiváltó egyiptomi régészeti leletek idején ugyanis a múmiák hatalmas népszerűségnek örvendtek, és különböző babonák fűződtek hozzájuk. "Egyetlen elméletre sincs azonban elegendő bizonyítékunk" - mutatott rá Petr Vachut, a brünni városi múzeum szakértője. Franz von der Trenck báró (1711-1749) nagybátyja volt Friedrich von der Trenck bárónak (1726-1794), a porosz szolgálatba szegődött híres kalandornak, Jókai Mórnál a "porosz" Trenk Frigyesnek.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57