Szenzációs felfedezés írhatja át a kínai agyaghadsereg történetét

A bizonyítékok alapján úgy tűnik, nyugati felfedezők már 1500 évvel korábban letelepedtek Kínában, mint a kutatók korábban gondolták: a terrakotta hadsereg megalkotásában görögök segíthettek – olvasható a The Telegraph honlapján. A 8000 agyagszobrot feltehetően egy, az ókori görög művészet hatása alatt állt európai származású szobrász iránymutatásával készítették.

Egy kiterjedt kutatás során ugyanis az európaiakra jellemző mitokondriális DNS-mintákat azonosítottak, amelyek arra utalnak, hogy európaiak utaztak, telepedtek le és halta meg Kínában az első kínai császár uralkodása alatt – 1500 évvel korábban, mint a tudósok eddig gondolták. Csang Vejhszing professzor, a sírkomplexum feltárásán dolgozó régészek vezetője úgy véli, a felfedezés „fontosabb, mint bármi az elmúlt 40 évben”, beleértve magát az agyaghadsereg megtalálását is. Ez lehet ugyanis az első ismert találkozás a nyugati és a kínai civilizáció között. 

A mauzóleum régészeinek kutatásából emellett az is kiderült, hogy maga a sírkomplexum jóval nagyobb, mint  korábban gondolták: közel 98 négyzetkilométer területű, vagyis kétszázszor nagyobb, mint a Királyok völgye Egyiptomban. A kutatókat elsősorban azonban az i. e. 3. században élt Csin Si Huang-ti uralkodása alatt Kínában letelepedő európaiakra utaló DNS-ek hozták lázba.

Dr. Li Hsziucsen, a lelőhelynél üzemelő múzeum régésze szerint most már a kutatók rendelkezésére állnak bizonyítékok arról, hogy az első császár uralkodásának Kínája és a Nyugat között szoros kapcsolat állt fent már a selyemút formális létrejötte előtt is. A tudósok szerint a kapcsolatra utaló bizonyíték már akkor is világos, ha megfigyeljük az agyagkatonákat, mivel Kínában semmilyen ember nagyságú szobrok alkotására utaló hagyományt nem találunk. A kutató szerint nem csak az agyagkatonák, a helyszínen felfedezett bronz szobrok kivitelezése is görög hatásra utal.

Lukas Nickel professzor, a Bécsi Egyetem Ázsiai Művészettörténet Tanszékének vezetője szerint az első császár sírkomplexumát a Nagy Sándor ázsiai hadjáratát követő évszázadban Közép-Ázsiában felbukkanó görög szobrok ihlették. A tudós el tudja képzelni, hogy egy görög szobrász a helyszínen volt, hogy a helyieknek instrukciókat adjon.

A régészek a feltárás során megtalálták emellett egy megcsonkított,  fiatal nő (feltehetően egy magas rangú ágyas) maradványait is, akit értékes gyöngy- és aranyékszerekkel temettek el. Egy fiatal férfi, feltehetően a császár legidősebb fia, Jing Fu-Szu koponyáját is megtalálták, amelybe egy számszeríj lövedéke volt belefúródva. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején