Titkoztatos asszaszinok – karizmatikus vezetők alapították a legendás orgyilkos rendet 

Nizáritákból asszaszinok

Haszan-i Szabbáh briliáns vezető volt, emellett pedig, köszönhetően a Kairóban eltöltött éveknek, rendkívül művelt is. Felismerte, hogy a nyolcszáz láb magasan fekvő Alamut vára kiváló bázisa lehet egy leendő nizári államnak. Jellemző, hogy az alamuti erőd elfoglalását úgy kivitelezte, hogy előbb megtérítette az Alamut környéki falvak lakóit az iszmáilita hitre, majd az ő segítségükkel a helyőrség következett.

Mire az erőd a szeldzsuk törökök által kinevezett parancsnoka megszimatolta, hogy baj lesz, addigra az emberei Haszannak engedelmeskedtek. A válaszcsapás persze nem maradt el, a helyi szeldzsuk emír megpróbálta visszafoglalni az erősséget, sikertelenül.

Alamut várának romjai a mai Iránban

Haszan ezek után messzebbre tekintett, és sikeres missziókat küldött az Alamuthoz közeli Radpur vidékére, és a távoli, Perzsia keleti részén fekvő Kohisztánba. Mindkét helyen sikeresen terjesztették az iszmáilita tanokat, és felkeléseket robbantottak ki. A szeldzsukok, akik addig egy helyi problémának vélték a nizárita erődöket, gyorsan rájöttek, hogy a probléma sokkal súlyosabb, mint amilyennek elsőre tűnt.

Haszan és az asszaszinok, a nyomasztó szeldzsuk katonai fölényre való tekintettel, kétféle stratégiát választottak. Egyfelől hegyi erődökbe zárkóztak, amelyeket a szeldzsuk katonai vezetők nem tudtak elfoglalni. Másfelől aszimmetrikus hadviselésre rendezkedtek be, ami azt jelentette, hogy a legfontosabb döntéshozókat igyekeztek „levadászni”.

Haszan meggyőzte a követőit, hogy bajaik legfőbb okozója Nizám al-Mulk, a nagyvezír. 1092-ben végül egy nizáritának sikerült beépülnie Nizám al-Mulk közvetlen környezetébe, és meggyilkolta a nagyvezírt, jelezve a szunnita ellenségeiknek és a síita riválisaiknak, hogy nincsenek biztonságban.

Az asszaszinok legfélelmetesebb tagjait Fida’i-nak nevezték, ők azok, akik a nagymester megrendelésére végrehajtották a politikai gyilkosságokat. De rajtuk kívül még „propagandisták” és más rendtagok is voltak.

1. Egy kis muszlim teológia
2. Egy hegyvidéki misszió kezdete
3. Nizáritákból asszaszinok
4. Szíriai politika
5. Végjáték

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták