V. Károly paviai győzelme, mely forradalmasította a hadászatot

A paviai csata (Bernard van Orley falikárpitja)

A paviai csata, amelynek 500. évfordulóját napjainkban ünnepeljük, alapjaiban rengette meg az európai politikát, és örökre megváltoztatta a hadviselést. "Igazolta az egyéni lőfegyverekben és a spanyol gyalogosszázadokban, a későbbi terciókban rejlő lehetőségeket" – magyarázza Álex Claramunt az ABC-nek. A hadtörténeti szakember biztos állításának alapja, hogy ő koordinálta a „Pavia 1525. El gran triunfo de la infantería española” (Desperta Ferro) című könyvet, amelyben nemzetközi szakértők elemzik a csata előzményeit, lefolyását és következményeit.

A paviai csata jelentősége és történelmi hatása

A csata következményei rendkívül jelentősek voltak: V. Károlyt egyenes úton vezette az 1530-as császári koronázáshoz, míg Franciaország számára a vereség tabutémává vált. "Franciaországban nem emlékeznek rá, és nem is akarnak rá emlékezni. Paviát elfelejtették, sőt elrejtették. Franciaország nem szeret megemlékezni a kudarcairól" – állítja Jean-Marie Le Gall, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora, a könyv egyik társszerzője.

A hallgatás ellenére a csata hatása kézzelfogható. A spanyol terciók bebizonyították fölényüket, és ez a taktika vált Európa meghatározó katonai modelljévé.

I. Ferenc hadjárata és a csata előzményei

I. Ferenc francia király célja az volt, hogy visszaszerezze az 1522-ben elvesztett milánói területeket. "Ferenc vissza akarta szerezni az 1522-ben elvesztett milánói területeket, amelyek felett jogai voltak. A Provence-i császári invázió, az ellenség marseille-i ostromának kudarca és 1524-es visszavonulása lehetőséget adott neki erre" – magyarázza Le Gall.

A francia hadsereg 40 000 katonával, köztük 8 150 lovaggal ostrom alá vette Paviát. Ezzel szemben V. Károly serege 33 000 főből állt, köztük 24 000 pikás, 7 000 arquebusier és mindössze 2 000 lovas.

A paviai csata menete: a lovasság bukása

A császári sereg meglepetésszerű támadással indította a csatát, amikor mérnökei rést nyitottak Mirabello parkjának falán, ahol a francia tábor állt. Az első rohamokat a francia tüzérség visszaverte, és úgy tűnt, a harc patthelyzetbe kerül.

Ekkor I. Ferenc a csendőrség élére állt, és 3 500 nehézpáncélos lovag élén megindította a rohamot. Az acélba burkolt lovasság másfél mérföldön át vágtatott, ám olyasmivel találkozott, amire nem számított: az arquebusok és pikások optimális harcrendszerével.

"A minden irányból szüntelenül tüzelő, szétszórt ellenséggel" – jellemezte a helyzetet Idan Sherer, a Negevi Ben Gurion Egyetem professzora.

A csata végére I. Ferenc király is fogságba esett, és hónapokra Madridba hurcolták.

A hadviselés forradalma

"Az egyes lőporfegyverek, különösen az arquebus, tapasztalt gyalogosok kezében hatékonyan bevethetők a nehézlovasság ellen, és megfelelő körülmények között bizonyítani tudják fölényüket" – mondja Sherer.

Pavia megmutatta, hogy a lovagság ideje lejárt, és a lőfegyverekkel felszerelt gyalogosoké a jövő. Ez a felismerés vezetett a spanyol terciók rendszerének megszilárdulásához, amely évtizedekig uralta Európa csatatereit.

Politikai következmények és új szövetségek

A csata gyengítette Franciaország katonai és politikai befolyását, miközben V. Károly egyeduralmát megszilárdította Itáliában. A pápaság, Velence és a milánói hercegség titkos szövetséget kötött ellene (cognaci liga), hogy ellensúlyozza hatalmát.

Eközben I. Ferenc új szövetségest keresett, és az Oszmán Birodalomhoz fordult, ezzel megteremtve az első francia-török szövetséget.

A paviai csata hatása a művészetre

Pavia az ütközetek ábrázolásmódját is forradalmasította. Antonio Gozalbo Nadal szerint "A háború közvetlenebbé és konkrétabbá vált, akár nagy ciklusú freskókon, akár madártávlatú metszeteken keresztül, ahol a csapatok egy hiteles forgatókönyv szerint fejlődnek". A csata után elterjedtek a taktikai metszetek, amelyek részletesen mutatták be a harci mozdulatokat és a haditervet.

A paviai csata nem csupán egy katonai ütközet volt, hanem egy új korszak kezdete. A lőfegyverek forradalma és a spanyol terciók taktikája alapjaiban változtatta meg a hadviselést.

Eközben V. Károly Európa legnagyobb hatalmává tette birodalmát, míg Franciaország egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el. A csata hatása politikai és katonai értelemben is évtizedekig meghatározó maradt, miközben Európa új világrendje formálódott.

Az abc.es cikke alapján

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Titokzatos gáztámadások tartották rettegésben az amerikai kisvárost 
• Földönkívüli támadás vagy féltékenységi roham? – Máig nem tudni mi okozta az orosz túrázók halálát
• Számtalan teória született, de máig nem tudni pontosan mi történt a mayerlingi vadászkastélyban
• Hét híres ember, aki szőrén-szálán eltűnt
• Amelia Earhart az ég foglya
• Életmentő Bibliák, frontkarácsony és katonai taxik – az első világháború különös történetei