Szerelmes uralkodók

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: február  •  Nap: 22
19 találat
[1]

1440. február 22.

Megszületett V. László

Apja, Albert magyar király sohasem láthatta gyermekét, mivel születése előtt négy hónappal meghalt. Édesanyja Luxemburgi Zsigmond leánya, Erzsébet volt. 1440. május 15-én koronázták meg a Kottanner Jánosné által ellopott Szent Koronával. A koronázást Szécsi Dénes esztergomi érsek hajtotta végre, az eseményen jelen volt Cillei Ulrik, Újlaki Miklós és Garai László. A magyar főurak nagy része inkább I. Ulászló magyar királysága mellett foglalt állást. Ulászló halála után Hunyadi János lett az ország kormányzója, László 1453-an foglalhatta el a magyar trónt. Nem sokat tartózkodott az országban. Hunyadi János halála után a Hunyadi-párt meggyilkolta a király legfőbb támaszát, Cillei Ulrikot. A király ígéretet tett, hogy nem áll bosszút, de Hunyadi László kivégzése ennek ellenkezőjét bizonyította. V. Lászlónak emiatt szembe kellett néznie Szilágyi Mihály csapataival. Prágába távozott, de három napig tartó rosszullét után 1457. november 23-án meghalt. Sokan mérgezésre gyanakodtak, de valószínűleg leukémia végzett vele.

[2]

1512. február 22.

Meghal Amerigo Vespucci

Sevillában meghal a spanyol és portugál szolgálatban álló híres itáliai hajós és felfedező Amerigo Vespucci. Keresztneve adta az Újvilágnak az "Amerika" nevet. Tekintélyes de elszegényedett firenzei családból származó Vespucci Európában nem annyira a dél-amerikai kontinensen tett felfedezőútjairól lett híres, mint inkább a "Terra Nová"-ról. (Újvilág) készült leírásairól. Útibeszámolói 1504-ben jelentek meg egy, a lotaringiai Saint Diében lévő kiadónál. A patrícius Vespucci már 1490 előtt eljutott a spanyol Sevillába, és később Lisszabonba is, ahol a pénzügyi hatalmat gyakorló Medici-család szolgálatában dolgozott, mint bankár. 1497 és 1504 között Vespucci számos felfedezőúton derítette fel spanyol és portugál uralkodók megbízásából a dél- és közép-amerikai kontinenst: - 1497-ben a firenzei hajós készítette elő a genovai Kolumbusz Kristófnak, az "Újvilág" felfedezőjének harmadik amerikai expedícióját. 1498. május 30-án a jól felszerelt armada hat hajóval kifutotta tengerre nyugati irányban, és két hónappal később elérte az Orinoco-torkolat előtt fekvő Trinidad-szigetet. - Saját állítása szerint Vespucci ugyanabban az évben áthajózott az Atlanti-óceánon, és felfedezte a dél-amerikai földrész partját. - Vespucci második útján, 1499-ben derítette fel Dél-Amerika északi partját. A Maracaibói-öböl általa felfedezett területét Venezuelának (Velencécske) nevezte el, mivel az ottani bennszülöttek cölöpökre építkeztek. - A századforduló után Vespucci 1501/1502-ben és 1503/1504-ben két Brazíliába vivő expedíción vett részt, melynek célja Dél-Amerika partjainak felkutatása volt állítólag az 52? déli szélességi fokig (a Tűzföld körül elterülő vidék). Amerigo Vespucci érdeme azon túl, hogy egy addig ismeretlen világot fedezett fel, abban a felismerésben rejlett, hogy az újonnan felfedezett területek egy összefüggő földrészhez tartoznak. 1507-ben megjelent egy Martin Waldseemüller és Matthias Ringmann által készített világtérkép "Universalis cosmographia" címmel, amelyben az Újvilág Vespucci keresztnevének latinos formájával, mint Amerika szerepelt. Vespucci és Kolumbusz amerikai útjai mellett mindenekelőtt a Portugál Pedro Alvares Cabral szerzett érdemeket a kettős kontinens felkutatásában, amikor 1500-ban Brazíliát felfedezte. A spanyol Vasco Nu?ez de Balboa 1513-ban átszelte a panamai földszorost, és az első európai volt, aki így elérte a Csendes-óceánt. Az angol szolgálatban álló genovai hajós, John Cabot már 1497-ben felfedezte az észak-amerikai kontinenst, melyet tévesen Kínának hitt, és beutazta Észak-Amerika keleti partját valószínűleg Floridáig. Egy évvel később felfedezte az Atlanti-óceán északi részén fekvő Grönland szigetét.

[3]

1548. február 22.

Jobbágytörvényeket hoznak

A magyar országgyűlés az 1548. évi 27. tc.-ben, a `Tripartitum`-mal összhangban, 52 napban határozta meg azt a robotmennyiséget, amit a földesúr évente egy jobbágygazdaságtól megkövetelhetett. Noha a nagybirtok növekedésével a földesurak fokozottan igényt tartottak erre a szolgáltatásra, annak kikényszerítésénél mégis óvatosan jártak el. Számításba kellett ugyanis venniük azt a lehetőséget, hogy túlságosan elégedetlen jobbágyaik elköltözhetnek földjeikről. A jobbágyság teherbírását a sok helyütt kettős adóztatás amúgy is alaposan próbára tette. Az 1548. évi XXIV. tc. elrendelte, hogy a kétfelé adózó jobbágyok a rájuk kivetett állami adónak csak a felét fizessék. Hasonlóképpen sor került azon munkaterhek csökkentésére is, melyekre a jobbágyokat a végváraknál kötelezték. A földesurak számára kifizetendő adó esetében szokássá vált egy, az alku során megállapított éves összeg ráterhelése a jobbágygazdaságra (summás adóztatás). A 16. század közepén a királyi Magyarország országgyűlései több ízben foglalkoztak a jobbágyság jogviszonyaival. Végül az 1556:XXVIII. tc. írta körül `örök érvénnyel` azt, hogy a jobbágyok milyen feltételek között változtathatnak lakóhelyet és földesurat. Ez a szabályozás igen bonyolult volt. Bizonyos kérdésekben a vármegyékre bízta a döntést. Legfontosabb eleme az, hogy a kötelezettségeit teljesítő jobbágy számára engedélyezte a szabad költözést. A jobbágyság általános helyzetét a jogi rendezés mellett a gyakorlatban egyéb körülmények is befolyásolták. Miközben például a 17. századra a háborúktól kevésbé érintett területek jobbágyai beilleszkedtek az `örökös jobbágyság` megmerevedő rendszerébe, addig a hódoltságban és annak peremvidékén jelentős szabad menetelű rétegek alakultak ki.

[4]

1602. február 22.

Országgyűlés nyílik Pozsonyban

[5]

1616. február 22.

Galileo Galileit V. Pál pápa felszólítja, hogy vonja vissza tanait

Galileo Galilei olasz matematikust, filozófust és fizikust V. Pál pápa arra szólítja fel, hogy ismerje el tudományos fejtegetéseinek téves mivoltát. 1613-tól Galilei nyíltan hangoztatta a heliocentrikus (napközpontú) naprendszerről szóló kopernikuszi tanokat, amelyek kimondják, hogy a Föld mozog és a Nap körül kering, tehát nem lehet az univerzum középpontja. Galilei szükségesnek tartja, hogy a teológia a Bibliát a természettudomány által megállapított tényekkel összhangban magyarázza. A Szentszék ezt a nézetet eretneknek és dogmatikai tévedésnek tekinti. Az eddigi kozmológiai-vallási világképet megkérdőjelező új tudományos ismeretek következtében az egyház veszélyeztetve érzi hatalmi pozícióit.

[6]

1732. február 22.

Megszületett George Washinton, az Egyesült Államok első elnöke

[7]

1816. február 22.

Meghalt Adam Ferguson skót történész

1723. június 20-án született Logierait-ban. Lelkész volt, de 1754-ben hátat fordított hivatásának, s barátját, David Hume filozófust követve könyvtárnok lett Edinburgh-ban. 1759-től a természetfilozófia, 1764-től a szellem- és erkölcsfilozófia professzora volt. Fontos szerepe játszott a `civil társadalom` máig használatos fogalmának kidolgozásában. Az egyéni és társadalmi interakciókról kifejtett nézetei alapján a modern szociológia egyik előfutárának tartják. 1774-ben megszakította professzori munkáját, s Európába, majd 1778-ban az amerikai függetlenség ügyében tárgyaló brit küldöttség tagjaként Philadelphiába utazott. Ő dolgozta ki az észak-amerikaiakkal kötendő béke feltételeit. Főbb művei: A színdarabok erkölcsös voltának komoly megfontolása (1757), Értekezés a civil társadalom történetéről (1767), az erkölcsfilozófia tételei (1769).

[8]

1837. február 22.

Lovassy Lászlót tíz évi börtönre ítélik

A Királyi Tábla ítéletet hirdet az országgyűlési ifjak ellen indított hűtlenségi perben. Lovassy Lászlót tíz évi, Tormássy Jánost másfél évi börtönre ítélik.

[9]

1861. február 22.

Megszületett Ambrus Zoltán, a Nemzeti Színház egykori igazgatója

Ambrus Debrecenben látta meg a napvilágot. A Hét és a Nyugat munkatársa, s az első valóban urbánus művész volt irodalmunkban. Midás király című regénye mérföldkő volt a XIX. századvégi magyar prózában: összegzése a realisztikus, naturalisztikus törekvéseknek, s nyitánya egy `újromantikus`, szecessziós iránynak. Gazdag, progresszív szellemű életművéből novellái a maradandóbb értékűek. Nevéhez fűződik az akadémizmussal szakító új magyar színikritika megteremtése. Flaubert, Balzac, Maupassant, Anatole France műveit fordította magyarra. Elsőként fogalmazta meg esszéiben az újságírásnak az irodalmi fejlődésre gyakorolt jótékony hatásáról szóló tételt. 1917-től a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd 1922-ben - méltánytalan támadások után - eltávolították. Ezután a Pesti Napló publicistájaként tevékenykedett. Budapesten hunyt el 1932. február 28-án.

[10]

1901. február 22.

Megszületett Lóránt István

Lóránt István (Stefan Lorant) 1918-ban, 17 évesen hagyta el Magyarországot. Karrierjét Bécsben, filmrendezőként kezdte. Összesen tizennégy filmet forgatott, először Bécsben, majd Berlinben. Már a 19 évesen készített első játékfilmjével, a Mozart életével hírnevet szerzett magának. Amikor úgy érezte, hogy már jól tud németül, az újságírásra váltott át. 1925-ben a Das Magazin cikkírója, 1926-ban pedig előbb a Münchner Illustrierte Presse berlini szerkesztője, majd egy évre rá a lap főszerkesztője lett. 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után `védőőrizetbe` vették, s csak hat és fél hónapi fogság után szabadult ki. Utána egy rövid időre visszatért Budapestre, majd feleségével előbb Párizsba, utána Londonba utazott. Ott előbb angolul megjelentette a Hitler foglya voltam című regényt, és megalapította a Weekly Illustreted című képeslapot, majd a Picture Post-ot. Ennek tizenegyedik száma már több mint egymillió példányban jelent meg. A háború kitörése után `mint ellenséges állam polgárát` zaklatni kezdték, s ezért családjával az Egyesült Államokba költözött, de már nem foglalkozott lapszerkesztéssel. Kilenc könyvet publikált, valamennyit gazdagon illusztrálta fotókkal. A leghíresebbek: Lincoln egy képes életrajz, Az új világ, Theodore Roosevelt élete és kora, Pittsburgh: Egy amerikai város története, Sieg Heil, Németország képes története Bismarcktól Hitlerig. Csaknem hatvanéves volt már, amikor beiratkozott a Harvard egyetemre és diplomát szerzett történelemből. 1997. november 14-én halt meg Rochester-ben.

[11]

1921. február 22.

Megszületett a Fekete Napóleon

Jean-Bedel Bokassa Bobangui-ban látta meg a napvilágot. Pályafutását a francia gyarmati hadsereg tisztjeként kezdte. A II. világháború idején, De Gaulle tábornok oldalán részt vett a normandiai partraszállásban. Érdemeit a Becsületrend kitüntetéssel jutalmazták. Amikor hazája 1968-ban Közép-afrikai Köztársaság néven függetlenné vált, megszervezte a hadsereget, és ő lett annak első főparancsnoka. Egészen a marsalli címig vitte, s gátlástalanul tört a hatalomra. 1966-ban saját unokatestvérének, David Dackonak uralmát megdöntve került a gyémántban gazdag ország államfői székébe. 1972-ben örökös elnökké választatta magát, de nem érte be ennyivel: 1977-ben I. Bokassa néven császári címet vett fel. Uralkodói koronája 5 millió dollárba került, a beiktatási szertartás pedig felemésztette az ország exportbevételeinek egynegyedét. Uralkodását szélsőséges terrorcselekmények, tömeggyilkosságok kísérték, aminek a francia beavatkozás vetett véget. Ennek segítségével eltávolították a hatalomból, s évekig száműzetésben élt Elefántcsontparton, illetve Franciaországban. 1986-ban viszont hazatért, de letartóztatták, bíróság elé állították és az országban elkövetett tömeggyilkosságokért első fokon halálra ítélték. Ezt az ítéletet másodfokon életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. 1993-ban elnöki kegyelemmel kiszabadult a börtönből. Halálakor (1996. november 3.) 17 feleségétől 55 gyermeket hagyott hátra. Az `emberevő` uralkodó több mint 30 nemzeti kitüntetést kapott, köztük Első Mérnök, Első Építész, Legjobb futballista, s magát Fekete Napóleonnak és Minden iszlám felettinek tartotta.

[12]

1921. február 22.

Megszületett Giulietta Masina

Eredetileg a római egyetem filozófiai szakát végezte el, és 1943-ban doktori címet is szerzett. Játszani még az egyetemi színpadon kezdett. Első filmszerepét 1946-ban alakította Roberto Rosselini híres alkotásában a Paisa-ban. Játszott a Fellini forgatókönyvírói, társrendezői közreműködésével készült filmekben, s első önálló rendezésében, a Fehér sejkben is. A világ az 1954-ben bemutatott Országúton szánnivalóan esendő, mégis költőien tiszta Gelsominájaként figyelt fel rá. A filmet Oscar-díjjal tüntették ki. Későbbi emlékezetes alakításai is elsősorban Fellini filmjeihez fűződtek (Cabiria éjszakái, Júlia és a szellemek, s végül a Ginger és Fred). 1957-ben a cannes-i filmfesztiválon a Cabiria éjszakáiban nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznői alakításáért járó díjat. 1943-ban feleségül ment Federico Fellini rendezőhöz, akivel öt évtizeden át élt együtt. Fellini 1993 novemberében meghalt, s Masina alig néhány hónappal élte túl (1994. március 23.).

[13]

1943. február 22.

Münchenben kivégzik Sophie és Hans Schollt

A testvérek a `Fehér rózsa` ellenállócsoport tagjaiként a müncheni egyetemen a nemzetiszocialista rendszerrel szemben álló röpcédulákat terjesztették. A nemzetiszocializmussal szemben álló ellenzék nem egységes mozgalom több csoportra oszlik, amelyek eltérő felfogásokat vallanak az ellenállás céljáról, formájáról és taktikájáról. Az evangélikus egyház hitvalló tagjai a nemzetiszocializmussal szembeni ellenállást a végső konzekvenciákig vállalják. Különösen Dietrich Bonhoeffer teológus nem riad vissza attól, hogy politikailag tevékenyen lépjen fel a zsarnoki rendszer ellen. A Rote Kapelle kommunista kémszervezet volt, amelyet a berlini szovjet nagykövetség látott el anyagiakkal. Főként a nemzetiszocializmus ellenfelei részére végzett hírszerző-tevékenységet. A Carl Friedrich Goerdeler, egykori königsbergi és lipcsei főpolgármester körül szerveződő Goerdeler-kör az ellenzék majdnem valamennyi csoportjával kapcsolatban állt, s államcsínyt szervezett egy demokratikus Németország felépítése céljából. Az 1938-ban nyugdíjazott Ludwig Beck vezérezredes katonai ellenállást szervezett Adolf Hitler eltávolítására. A kitervelt Hitler-ellenes merényletek végrehajtására azonban nem került sor.

[14]

1947. február 22.

Kovács Béla kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az ÁVÓ követelésére sem függeszti fel a Nemzetgyűlés

[15]

1980. február 22.

Meghal Kokoschka

Oskar Kokoschka osztrák festő

[16]

1984. február 22.

Az USA hajókat küld a Perzsa-öbölbe

Az Egyesült Államok a Midway repülőgép-anyahajó vezetésével kilenc hadihajót irányít a Perzsa (Arab)-öböl térségébe. Ezzel az a célja, hogy az Irán és Irak között egyre jobban elmérgesedő háborúra való tekintettel szükség esetén biztosítani tudja az olajellátást a Hormuzi-szoroson átvezető útvonalon. Az Egyesült Államok azért döntött úgy, hogy fokozza az öböl térségében katonai jelenlétét, mert Irán több ízben is a Hormuzi-szoros elzárásával fenyegetőzött. Amerikai hadihajók mellett brit hadihajók is készenlétben állnak arra, hogy a szoroson át a világ legfontosabb olajszállító útvonalán biztosítsák a szabad hajózást. Irán kísérletet tesz arra, hogy a "Hajnalpír" fedőnevű nagyszabású offenzívával kézbe kaparintsa a Bagdad és Baszra közötti utat, az iraki haderő legfontosabb utánpótlási vonalát. A már 41 hónapja tartó és eddig legalább 150 000 emberéletet követelő öböl menti háborúban újabb eszkalációt jelentettek az irakiak meglepetésszerű rakéta- és tüzérségi támadásai hét iráni város ellen; ebben a háborúban a két fél részéről együtt mintegy 500 000 katona harcol a fronton.

[17]

1987. február 22.

Meghal Andy Warhol

Andy Warhol a Pop Art művészeti mozgalom egyik vezéralakja (Roy Lichtenstein, Jasper Johns és Robert Rauschenberg társaságában). Minden kortársánál többet tett azért, hogy eltűnjék a határ az elit- és a tömegkultúra között. Legismertebb munkái fogyasztási cikkeket ábrázolnak, mint például a Campbell leveskonzerv doboza. Új megközelítésben kezdte el vizsgálni a sztár fogalmát, amikor megfestette Elvis vagy Marilyn Monroe portréját, és akkor, amikor együtt dolgozott a Velvet Underground együttessel. Avantgárd filmjeiben álsztárokat léptetett fel, akik a Billy Name, Holly Woodlawn vagy Ultra Violet névre hallgattak. Warhol maga is védjeggyé vált, fehér haja és kifejezéstelen arca a modern művészet nemzetközileg elismert szimbóluma lett.

  • Andy Warhol Museum
  • Warhol Alapítvány
  • Zöld Coca-Cola Üvegek
  • Warhol a Sulineten
  • A POP-ART világa
  • Andy Warhol polaroidjai

    [18]

    1991. február 22.

    Meghal a cseh pantomim iskola megalapítója

    Ladislav Fialka Prágában született 1931. szeptember 22-én. 1956-ban megalapította az első kabaré jellegű prágai kisszínházat, amelyből 1958-ban fejlődött ki a Divadlo na Zábradli (Színház a korlátnál), Kelet-Európa egyetlen önálló pantomimszínháza. Az intézményt ő maga vezette. 1968-ban Vaclav Havel is bemutatkozott műveivel a teátrumban. A pantomimművészet meghatározó és világhírű személyiségévé vált egyéni stílusával, színészi játékával. Híres pantomimjátékai az Etüdök, Az orr, Álmok. Társulatával bejárta az egész világot, 1981-ben Budapesten is felléptek. Új utakat kereső, sokoldalú művész volt.

    [19]

    1996. február 22.

    Meghal Helmut Schön, a német labdarúgás egyik kiemelkedő alakja

    Banktisztviselőként dolgozott, s közben futballozni kezdett. 17 évesen már biztos helye volt a Dresdener SC csapatában, amellyel kétszer nyert országos bajnokságot (1943, 1944) és ugyancsak kétszer Német Kupát (1940, 1941). 1937-től a háború végéig 16 alkalommal játszott a nemzeti 11-ben és 17-szer talált az ellenfelek hálójába. Aktív pályafutásának súlyos térdsérülése vetett véget. A háború után, 1946-50 között a kelet-német csapatot irányította, majd elhagyta az NDK-t. A kölni Testnevelési Főiskolán szerzett edzői képesítést. 1956-ban lépett a Német Labdarúgó Szövetség szolgálatába, Sepp Herberger segítőjeként. A nyugatnémet válogatott irányítását 1964-ben vette át és 1978-ig töltötte be a kapitányi tisztet. Nevét az ország labdarúgásának aranykorszakával azonosítják. Kapitánysága idején a német válogatott 139 mérkőzést játszott, ebből 87-et megnyert, 31 döntetlenre végződött, s mindössze 21-et vesztett el. Vezetése alatt az NSZK csapata 1974-ben világbajnoki aranyat, 1966-ban VB-ezüstöt, 1970-ben pedig VB-bronzérmet nyert. Az Európa-bajnokságokon csapata 1972-ben az első, 1976-ban pedig a második helyen végzett. Wiesbaden-ben hunyt el.