Teljesen ép maja hieroglifákat tártak fel Guatemalában
2015. július 21. 08:32
A La Corona-i Regionális Régészeti Projekt keretében kutató régészek két hieroglif írással díszített kőtáblát, valamint egy jó állapotban megmaradt, az i. sz. 5. századra datálható, két darabban megmaradt sztélét is találtak Guatemalában.
Korábban
A Tulane Egyetemen végzett antropológus, Luke Auld-Thomas az El Achiotal-i feltárási területen talált rá arra a szentélyre, amely a törött sztélé darabjait tartalmazta. A kutatók szerint a - már több évszázaddal ezelőtt is törött állapotban lévő - sztélét egy másik helyről szállították a zárt szentélybe, ahol az ezt követő évszázadok során El Achitotal lakosai adományokat vittek a sírokhoz, ami jelzi a hely kimagasló kulturális értékét.
David Stuart, a Texasi Egyetem kutatója szerint az El Achiotal-i feltárási területen talált sztélé 418. november 22-én, egy komoly politikai krízis idején születhetett. Az achiotali király valószínűleg azután kezdett el uralkodni a területen, miután 378-ban egy Sihyaj K’ahk’ nevű, Teotihuacánhoz köthető hadvezér elfoglalta Tikalt, amivel új időszámítás kezdődött a maja történelemben. "A sztélé a maja történelem egyik korai, kevésbé ismert korából származó királyáról mesél" - mondta Marcello A. Canuto, a Tulane Egyetem Közép-Amerikai Kutatóintézetének munkatársa, és az El Achiotal-i ásatások társigazgatója.
A kutatók emellett La Coronában két, szinte teljesen ép állapotában fennmaradt, hieroglif írással díszített kőtáblát is találtak. A leleteket Maxime Lamoureux St-Hilaire, a Tulane Egyetem egykori diákja fedezte fel a La Corona-i feltárási területen található palotában. A táblákat eredetileg máshol - valószínűleg egy templomban - állították ki, és csak később kerültek a palota északkeleti sarkának közelébe. A tárgyakat szerencsére nem találták meg a fosztogatók, mivel egy szerény sarokszoba falába voltak beépítve.
Az egyik, 702-re datálható táblán egy calakmuli király látható tánc közben, míg a másik, valamikor a 7. század végén keletkezett leleten La Corona királya, Chak Ak’ Paat Yuk beiktatásához vezető szertartások - utazások, könyörgés az isteneknek, tisztelgés az ősök előtt stb. - leírása olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap