Öt kevéssé ismert náci háborús bűnös, aki Dél-Amerikában keresett menedéket
2018. január 2. 14:10
Korábban
A Fehér halál
Az osztrák születésű Franz Stangl a náci eutanáziaprogram egyik vezető személyisége volt, amelynek során testi, illetve értelmi fogyatékos emberek ezreit végeztek ki a világháború évei alatt. A rendszeresen viselt fehér egyenruhájáról és a magánál hordott ostora miatt Fehér halál néven is emlegetett Stangl 1942-ben a sobibóri, majd 1943-ban a treblinkai koncentrációs tábor parancsnoka lett. Utóbbi helyen mintegy 900 ezer ember vesztette életét.
Hasonlóan Rauff esetéhez, Stangl is amerikai fogságba esett a háború végén és egészen 1947-ig egy ausztriai fogolytelepen raboskodott. Ekkor azonban megszökött és a náciszimpatizáns osztrák püspök, Alois Hudal segítségével Brazíliába menekült.
Stangl egészen 1967-ig a saját nevét használva élt Sao Pauloban, miközben a helyi Volkswagen gyárban dolgozott. Ekkor azonban az ismert nácivadász, Simon Wiesenthal a nyomára bukkant, aminek következtében a brazil hatóságok letartóztatták és kiadták Németországnak. Az egykori lágerparancsnokot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték és végül a rácsok mögött halt meg 1971-ben, szívelégtelenség következtében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap