Színházi előadások mellett bűntények helyszíne is volt a legendás Hungária Fürdő 

A romos Hungária homlokzata 1980-ban. (Kép forrása: Fortepan / Szentkuthy Ibolya)

A szegények fürdője

Az 1827-ben megnyílt Hungária hosszú időn át Pest egyik legjelentősebb fürdője volt. Sodorta el árvíz, süllyesztette meg metróépítés, működött benne színház, Patyolat. Rövidebb-hosszabb szünetekkel tarkított fennállásának másfél évszázada alatt egy-két botrány sem kerülte el. Hosszú út vezetett el odáig, hogy a felújított Hungária tizenhárom évvel ezelőtt, 2010. szeptember 22-én újra megnyithatta a kapuit.

A tisztálkodási szokások és a fürdőszobák száma a századforduló előtti fővárosban még egészen más képet mutatott, mint napjainkban. A fürdőszoba presztízsértékkel bírt, de gyakorlati használata csak fokozatosan terjedt el.

Akinek nem volt otthon fürdési lehetősége, az a népfürdőkbe járt, amelyek kizárólag a személyi higiénia fenntartását szolgálták. Nem tudni, pontosan kik látogatták ezeket az intézményeket, de a polgárságnak valószínűleg csak az alsóbb, szegényebb rétege. A 19. századi fővárosban a belvárosi Hungária volt az egyik leghíresebb ilyen tisztasági fürdő.

A Nyár utca mentén 1827-ben bukkantak rá a hideg vizű, vasas forrásra. Gamperl András selyemkereskedő nyitotta meg a fürdőt 1827-ben a Dohány-Nyár-Klauzál utcák által közrezárt tömb területén. Miután a fürdőt az 1838-as árvíz lerombolta, a környék fürdőigénye indokolttá tette az újjáépítést.

A 1850-es években 12 szobában 15 kád várta a vendégeket, az 1910-es évekre már egy egész fürdőkomplexum. A szecessziós épület 1908-ra készült el Ágoston Emil tervei alapján, akinek egy másik épülete sokak számára ismerős lehet, ő tervezte ugyanis az Astoria Szálló Múzeum körúti sarokrészét is.

Ráday Mihály városvédő ezt írja az épületről: „Ágoston Emil építész remekbe szabott, keleties hangulatú de az általa oly sokra becsült angolszász kortárs építészettel is sok rokonságot mutató épületet tervezett. 1500 kabinról és saját 'divatosztályról' tudhatunk, meg arról, hogy a fürdő látogatói többek között a New York kávéházból érkező, hajnalonként itt ejtőző írók, művészek voltak.”

Sötétkék majolikával burkolt medence, villanymotor-meghajtással nyitható, csukható üvegezett tető, panorámás napozóterasz biztosította az esztétikus környezetet és a kényelmes pihenést.

Ekkortól négy gőzfürdő, két olcsó népfürdő, hatvan kád, termálmedence, uszoda, szálloda, mosoda és vendéglő is működött a Dohány utca mögötti, hét házhelyet elfoglaló tömbben. A három kútból feltörő vízben pedig egyszerre akár ezer ember is megfürödhetett.

1. A szegények fürdője
2. Kozmetika, luxus és botrányok
3. Egy fürdő ezer arca

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban