Szemétlerakóból lett Róma egyik dombja a Monte Tesraccio
2025. március 19. 14:20 Múlt-kor
Rómáról köztudott, hogy hét dombra épült. Míg azonban a Capitolium, a Quirinalis vagy a Palatinus természetes körülmények között keletkezett, van az olasz fővárosnak egy „magaslata”, amely nem ilyen úton jött létre. A Tevere bal partján álló negyvenöt – más források szerint harmincöt – méter magas, másfél kilométer kerületű, mintegy húsz perc alatt megkerülhető szeméthegy, a Monte Testaccio ugyanis római kori amforákból épült fel. A különös képződmény már több mint kétezer éve része a római városképnek. Bár a kutatók hosszú időn át szinte alig vettek tudomást a kizárólag olívaolajat szállító agyagkancsókból álló halomról, az ókori tárolóedények felbecsülhetetlen forrásértékkel bírnak a római kereskedelem és gazdaság kutatása szempontjából.
Monte Testaccio: az amforák temetője
Korábban
Az ókor tárolóeszközei
A Római Birodalom első számú folyadéktároló eszközei az amforák voltak. A hatalmas égetett agyagkorsókban bort, olívaolajat, valamint az apró tengeri halak zsigereiből és véréből készített pikáns ételízesítőt, ún. garumot szállítottak Rómába, a világ akkori legnépesebb fővárosába.
Az amforákat szállító legnagyobb hajók akár tízezer, egyenként 30 kilós, 70 literes edény tárolására is alkalmasak lehettek. A borral vagy olívaolajjal töltött korsók tömege akár a 100 kilót is meghaladhatta. A hajóban az amforákat több – akár négy – rétegben is egymásra halmozhatták.
A vitorlások rakterét gyakran homokkal bélelték ki, amely a legalsó edénysornak is biztos alapot biztosított. Az amforák aljából egy kis csücsök állt ki, így megérkezés után könnyedén kirakodhatták őket a fövenyre oly módon, hogy a homokba döfték az aljukat.
Az ókori Róma fő kikötője, Ostia újkori ábrázolása
Az agyagkorsók többségét újrahasznosították – többek között virágcserép és ereszcsatorna formájában –, kivéve azokat, amelyekben olajat tároltak. Ebben az esetben nem lehetett szó újrahasznosításról, mivel a tárolóedények tartalma beivódott az agyagba és megavasodott, így összetörték őket.
A korsók szétzúzását és a cserepek szemétlerakóhelyre történő elszállítását – ahogy a törmelék akkurátus elhelyezését is – felügyelők ellenőrizték.
A cseréphalom pedig idővel „heggyé” nőtt. Számítások szerint a képződmény mintegy 25 millió – más források szerint több mint dupla annyi – amforatöredékből áll.
Annak ellenére, hogy az amforákat nemcsak olívaolaj szállítására használták, más termékek tárolására használt edények töredékeiből álló szemétdombot egyelőre nem tártak fel a kutatók.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- Loch szigete ritka középkori crannog - most feltátrják
- 10 építmény, amely a mai napig ámulatba ejti az embereket
- Ritka viking kori karkötőt fedeztek fel Ölandon
- Ezt már sokszor átéltük a történelemben, és sosem végződött jól
- Családfőként és politikusként is helyt állt Szilágyi Erzsébet
- Bolgár-aranyhorda korabeli leleteket fedeztek fel
- II. Ulászló sokkal rátermettebb uralkodó volt, mint ahogyan az utókor emlékszik rá
- A középkori számítások szerint ma van a teremtés napja
- Gyermekei segítségével épített dinasztiát VI. Sándor pápa
- Erdély tétova ura – Báthory Zsigmond sorsa 08:29
- Ép sírfelirattal ellátott gladiátorsírt találtak Liternumban 08:14
- A csata, ahol Napóleon hadvezéri képességei megrendültek tegnap
- A berlini fal leomlása: a kommunizmus bukása tegnap
- Fukusima árnyékában: A természet ereje és az emberi hiba közös hatása tegnap
- A nagy szökés igaz története tegnap
- Nabta Playa, az egyiptomi megalitikus emlékmű, mely régebbi, mint a Stonehenge tegnap
- Történelemformáló szenzáció: az egyiptomi piramisok alatt egy komplett várost találhattak a tudósok tegnap
