Szándékos kegyetlenséggel neveltek engedelmes katonákat a spártai gyermekekből
2020. szeptember 10. 18:32 Múlt-kor
Korábban
Brutális versengés
A futóversenyek és a birkózás mellett a fiúk rendszeresen egyfajta csoportos küzdelemben vettek részt, amelyben a két csapat egy kijelölt „szigetről” igyekezett kiszorítani a másikat. Szabályok nemigen voltak, az ütések, rúgások és lökések mellett a szembe nyúlás és a harapás is megengedett volt.
Az állandó igénybevételt nehezebbé tette, hogy az ifjaknak korántsem adtak eleget enni. A Spártát fénykorában látó Xenophón (Kr. e. 434 vagy 427 – Kr. e. 355) szerint ennek egyik célja az volt, hogy vékonyak maradjanak, amitől a szigorú katonai rendszer megalapozója, Lükurgosz arkhón úgy gondolta, magasabbra nőnek.
A szinte állandó éhség azonban arra is rákényszerítette a spártai fiúkat, hogy maguk nézzenek élelem után, bármilyen forrásból, ezzel a harctéri rekviráláshoz szükséges képességekre is szert tettek. A lopást mindazonáltal szigorúan büntették (általában korbácsolással), ami az éheztetés harmadik célját szolgálta: ravasz és agyafúrt harcosokat nevelt.
A korbácsolás meglehetősen prominens szerepet kapott a spártai nevelésben, és sok esetben megtisztelő próbatételnek is számított a büntetés eltűrése. Az egyik, évente megrendezett versenyen például az ifjaknak egy templom oltáráról kellett a kihelyezett sajtot ellopniuk, miközben azt korbácsokkal felszerelt felnőttek őrizték.
Az agogé „próba általi ítélet” volt, írta Paul Cartledge, a görög kultúra professor emeritusa a Cambridge-i Egyetemen 2003-ban.
A városállam vezetése azonban szükségesnek látta ahhoz, hogy összeszokott, erős, és szívós katonákból álló fegyveres erő védje Spártát mind a külső ellenségektől, mind az alávetett, rabszolgaszerű státuszban élő helóták rendszeres felkeléseitől.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője 20:20
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50