Szándékos kegyetlenséggel neveltek engedelmes katonákat a spártai gyermekekből
2020. szeptember 10. 18:32 Múlt-kor
Korábban
Brutális versengés
A futóversenyek és a birkózás mellett a fiúk rendszeresen egyfajta csoportos küzdelemben vettek részt, amelyben a két csapat egy kijelölt „szigetről” igyekezett kiszorítani a másikat. Szabályok nemigen voltak, az ütések, rúgások és lökések mellett a szembe nyúlás és a harapás is megengedett volt.
Spártaiak és perzsák küzdelme a Kr. e. 479-ben a plataiai csatában (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az állandó igénybevételt nehezebbé tette, hogy az ifjaknak korántsem adtak eleget enni. A Spártát fénykorában látó Xenophón (Kr. e. 434 vagy 427 – Kr. e. 355) szerint ennek egyik célja az volt, hogy vékonyak maradjanak, amitől a szigorú katonai rendszer megalapozója, Lükurgosz arkhón úgy gondolta, magasabbra nőnek.
A szinte állandó éhség azonban arra is rákényszerítette a spártai fiúkat, hogy maguk nézzenek élelem után, bármilyen forrásból, ezzel a harctéri rekviráláshoz szükséges képességekre is szert tettek. A lopást mindazonáltal szigorúan büntették (általában korbácsolással), ami az éheztetés harmadik célját szolgálta: ravasz és agyafúrt harcosokat nevelt.
A korbácsolás meglehetősen prominens szerepet kapott a spártai nevelésben, és sok esetben megtisztelő próbatételnek is számított a büntetés eltűrése. Az egyik, évente megrendezett versenyen például az ifjaknak egy templom oltáráról kellett a kihelyezett sajtot ellopniuk, miközben azt korbácsokkal felszerelt felnőttek őrizték.
Az agogé „próba általi ítélet” volt, írta Paul Cartledge, a görög kultúra professor emeritusa a Cambridge-i Egyetemen 2003-ban.
A városállam vezetése azonban szükségesnek látta ahhoz, hogy összeszokott, erős, és szívós katonákból álló fegyveres erő védje Spártát mind a külső ellenségektől, mind az alávetett, rabszolgaszerű státuszban élő helóták rendszeres felkeléseitől.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- Máig kérdés, hogy komoly szándék vagy csupán félrevezetés volt-e a nácik Madagaszkár-terve
- Horoszkópja miatt félt a nősüléstől a babonás Rudolf király tegnap
- Végigkísérték a Városliget történetét a gondosan kivitelezett faátültetések tegnap
- A „zöld kalapos férfit” kellett keresniük az amerikai kongresszus tagjainak, ha inni akartak a szesztilalom idején tegnap
- Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai tegnap
- Kannibalizmusukért bosszúból lemészárolt azték nők és gyermekek csontjaira bukkantak Mexikóban tegnap
- 10 tény a kártyázás múltjáról tegnap
- A világ legdrágább festményének egykorú másolatát találta meg a rendőrség Olaszországban tegnap
- Utolsó, saját halálközeli élményéről szóló filmjét már nem tudta leforgatni Federico Fellini tegnap
