Számos baljós előjel kísérte Rettegett Iván születését

Novgorod „megbüntetése”

A fiú kegyetlenség tekintetében felvette a versenyt az apjával, merthogy az uralkodó már fiatal korától kezdve magával vitte gyermekét nem csupán a tanácsülésekre, hanem a kínzásokra, sőt az orgiákra is.

Egy Oderborn nevű krónikás azt állította, olyan nagy volt az összhang köztük, hogy még a szeretőiket is kölcsönadták egymásnak. A trónörökös már 15 évesen aktívan kivette részét a lengyelekkel való szövetkezéssel vádolt kereskedővárosban, Novgorodban rendezett mészárlásból.

1567 és 1570 között már senki sem érezhette magát biztonságban. Mindennaposakká váltak a fővárosban a szadista gyilkosságok, a kínzások és a tömeges terror.

Iván és fia az opricsnyikok, valamint 1500 sztrelec élén 1570. január 8-án vonult be a városba, de már az odafelé vezető úton is halomra gyilkoltak mindenkit. A városban pribékjeik élén minden képzeletet felülmúló vérengzést rendeztek: anyákat kínoztak meg gyermekeik előtt, nyelveket, orrokat vágtak le, sokakat kiheréltek, másokat tűzön sütöttek meg. Apa és fia majd minden egyes kivégzéssorozat után jámboran tért be a templomba. Az újabb kutatások 2 ezer és 12 ezer közé teszik a mészárlás áldozatainak számát.

Iván uralkodása utolsó időszakában egymást érték a külpolitikai kudarcok. A krími tatárok 1571-ben Moszkváig nyomultak előre, és felégették a várost, az 1558 óta zajló livóniai háború utolsó szakaszában, 1581 őszén pedig a lengyel seregek törtek be a lengyel király és litván nagyfejedelem, Báthory István vezetésével az országba.

Miközben a Karéliát és Észtországot már meghódító svédek megszerezték a Finn-öböl kulcsát, Narvát, Báthory augusztusban a fősereggel Pszkov erődjét támadta. A bojárok segítséget kértek a vonakodó, menekülésben gondolkodó, megalázó békére hajló cártól, mondván, ő vagy fia, Iván álljon a Pszkov felmentésére küldendő csapatok élére.

Mivel néhány perccel a bojár küldöttség megjelenése előtt a trónörökös hasonló hadműveleteket vázolt fel neki, a cár meggyőződésévé vált, hogy összeesküvést szőnek ellene, amelynek végső célja utódja hatalomra segítése.

1. A kegyetlen kamaszcár
2. Orgiák és önsanyargatás
3. Novgorod „megbüntetése”
4. A magzat- és fiúgyilkos cár

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején