Snúrozók, tündérrózsák, földrajztudósok: Józsefváros XX. századi pillanatai

A mai Józsefváros területe már a 12. században is lakott volt. A törökök kiűzése után Pest város külterületének számított. Az 1710-es pesti pestisjárvány után itt épült fel Pest első városfalon kívüli kápolnája, a Szent Rókus Fogadalmi Kápolna. A 18. század második felére falusias település alakult ki, amelyet Mária Terézia engedélyét követően, 1777-ben a királynő fiáról Josephinumnak neveztek el. A terület fejlődésében a következő fontos lépés az 1798-ban megnyíló Pesti Polgári Köz Ispotály volt, amely ma már Szent Rókus Kórház néven létezik, és Európa egyik legrégebbi, folyamatosan működő egészségügyi intézménye.

A városrész képe ekkoriban még igencsak másképpen nézett ki. A mai Gutenberg és Rákóczi téren téglavetők- és égetők működtek, ezekből a téglákból épült a Rókus kórház, valamint a Palotanegyed 18. század végén, 19. század elején felhúzott házai. A mai Teleki, II. János Pál pápa tér és a Rózsák tere területén 1785-től állatvásárokat tartottak.

1798-ra fejeződött be a mai Horváth Mihály téren lévő templom építése, amely a környék meghatározó pontját jelentette. A főváros kulturális térképére Józsefvárost egyértelműen az 1847-re elkészült Nemzeti Múzeum rajzolta fel, de tegyük hozzá, ekkor már egy évtizede működött az Astorián az első Nemzeti Színház, majd 1875-ben felépült a Blaha Lujza téren a Népszínház, amelynek avatásán Ferenc József is részt vett. Az Orczy és Festetics család eladott telkein épült meg a Ludovika, amely 1872-ben nyitotta meg kapuit, és létrejött az Orczy-kert. A budapesti tudományegyetem orvosi, vegytani karai után 1881-től a bölcsészkar vehette birtokba a Múzeum körúton azt a területet, ahol az ELTE kara ma is működik.

Az 1838-as árvíz nagy károkat okozott, a romba döntött földszintes vályogházak helyén épültek fel a mai Palotanegyed palotái és nagypolgári bérházai. A 19. század közepére 17 és félezer lakos élt itt, a parcellázások folytatódtak, nőtt a lakott területek száma. A főváros 1873-as egyesítésekor Józsefvárosnak nyolc tere és 62 utcája volt. Ekkor az Alsó-külváros Józsefvárosra eső része a VIII-as számozást kapta a kialakított tíz kerület között. Sok más kerülettel ellentétben Józsefváros határai később nem módosultak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban