Rosa Parks jelentéktelennek tűnő esemény miatt lett polgárjogi harcos

Rosa Parks és Martin Luther King, az afroamerikai polgárjogi mozgalom elkötelezett élharcosai

Rosa Parks neve napjainkban az 1955-ös busz bojkott miatt lehet ismert. Az addig vezető út azonban hosszadalmas és veszélyes volt. Bátor tette nemcsak személyes akaratáról tett tanúbizonyságot, de széles társadalmi réteg változás iránti vágyát is magában rejtette.

 A nő a dühös fehér férfi többszöri kérésére sem volt hajlandó felállni. A buszsofőr pedig nem volt hajlandó elindulni. A konfliktust végül a rendőrség oldotta meg, közrefogták Parks-ot és le is tartóztatták.

Rosa esete nem maradt észrevétlen, és a fiatal, mindössze 26 éves baptista lelkész, Martin Luther King Jr. egészen addig ment, hogy bojkottot hirdetett a busztársaság ellen, addig amíg a feketékre hátrányos korlátozásokat fel nem oldották. Csatlakozásra bíztatta Alabama afro-amerikai lakosságát, melynek következtében olyan széles és céltudatos mozgalom alakult ki az Egyesült Államokban, ami korábban ritkaságnak számított.

Az afroamerikaiak részére fenntartott ivókutak minősége hagyott némi kívánnivalót maga után

Jim Crow ellen

Rosa Parks meglehetősen szerencsétlen időszakban született 1913-ban, Alabamabán, az Egyesült Államok déli részén. Ekkor a Jim Crow törvények voltak életben, melyek a feketék életét egyenesen pokollá tették. Nem ehettek ugyanabban az étteremben, ahol fehér honfitársaik, valamint nem költözhettek fehér amerikaiak által lakott területre sem. A helyzet súlyosságát jelezte, hogy még az ivókutak használata is szegregált volt. Évente pedig több ezer fekete esett áldozatául a lincseléseknek, melyeket a rasszista csoportok provokáltak. A szomszédos államban a Ku-Klux-Klan fénykorát élte. A szervezet több, mint 3 millió taggal rendelkezett.

Nem csoda, hogy Rosa Parks élete gyerekkorától kezdve embert próbáló harcokkal volt teli: csak szegregált iskolában tanulhatott, nyaranta pedig gyapotszedéssel kellett támogatnia nélkülöző családját.

Élete akkor vett gyökeres fordulatot, amikor megismerkedett későbbi férjével Raymond Parks-sal. Nagy hatással volt rá a férfi, visszaemlékezéseiben mindig meleg szívvel írt róla és úgy jellemezte, mint az első olyan aktivista, aki tényleg érdeklődött a feketék ügyei iránt. Rosa mindenhova követte férjét és egyre nagyobb szerepet vállalt a demonstrációkon, beszédeket mondott, amit álló tapsvihar fogadott.

1956, a változás éve

Az ominózus buszos incidens után Rosa a rácsok mögé került, de 10 dollárnyi büntetés megfizetése után szabadon távozhatott. Nem ez volt a meglepő, hanem hogy King tiszteletes hívására a feketék szinte kivétel nélkül bojkottálták a busztársaság járatait, több mint egy éven keresztül. Nem mindennapi ötleteket találtak ki a munkába járásra és a közlekedés megkönnyítésére: közösségi taxikat szerveztek, mely gyakorlatban azt jelentette, hogy a baráti közösségek tagjai egymást szállították.

Rosa Parkstól ujjlenyomatot vesznek 1956-ban

Rosa Parks élete is fenekestül felfordult: munkahelyéről problémás viselkedésére hivatkozva elbocsájtották. Folyamatos rágalmazások és fenyegetések közepette tengette életét. Rosszakarói egészen odáig merészkedtek, hogy kommunistának és szovjet kémnek bélyegezték.

Mindeközben a bírósági per új fordulatot hozott, hiszen egészen az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságáig eljutott az ügy, és a bíróság a szegregáció tömegközlekedésben való megszüntetése mellett állt ki Montgomery városában.

1956. december 21-én tehát Rosa Parks már bárhova leülhetett a buszon és nem kellett senkinek sem átadnia helyét, kivéve saját akaratából.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől