Ritka kórban szenvedhetett Matsys Rút hercegnője

Quentin Matsys a 15-16. századi európai festészet egyik legmeghatározóbb alakja. Életének korai szakaszáról – egy legenda szerint kovácsnak tanult – és művészi pályájának indulásáról keveset tudunk. A történészek azt valószínűsítik, hogy Leuven városának mestereitől tanulta a festészetet, majd 1491-ben költözött Antwerpenbe, ahol a helyi festőcéh egyik mesterévé vált. Itt végzett munkája révén őt tartják a 16-17. századi németalföldi művészet egyik fellegvárának számító antwerpeni iskola megalapítójának. Az 1530-ban elhunyt Matsyst ma leginkább portréiról, illetve vallásos és szatirikus festményeiről ismerjük.

Matsys talán leghíresebb képe a Groteszk idős nő című festmény, amelyet sokan csak a Rút hercegnő (The Ugly Duchess) néven ismernek. Az 1513-as kép – amely eredetileg egy diptichon volt, és az Idős férfi portréja című alkotással állt párban –, egy furcsa, torz arcú idős asszonyt ábrázol díszes öltözetben. A művészettörténészek szerint Matsys egy konkrét, korához képest illetlenül fiatalos ruhát viselő asszony szatirikus portréját alkotta meg ezzel.

Az asszony rendkívül szokatlan arcvonásai már régóta foglalkoztatják a kutatókat, ennek megfelelően több magyarázat is született már annak „modelljét” illetően. Sokáig tartotta magát az elképzelés, miszerint a képen a 14. században élt tiroli grófnő, Margit látható, akinek alakját politikai ellenfelei és az egyház igencsak befeketítette, miután engedély nélkül vált el férjétől és újra megházasodott. Margitot így már életében olyan gúnynevekkel illették, mint a „Szajha” vagy éppen a „Rút hercegnő”, amely ily módon magyarázatul szolgálhat Matsys festményének széles körben elterjedt nevére.

Margit ugyanakkor másfél évszázaddal korábban élt mint a flamand festő, így sokan valószínűtlennek tartják, hogy pusztán a róla szóló történetek ihlették volna meg Matsys rendkívül részletes portréját. 2008-ban aztán a londoni orvosprofesszor, Michael Blum állt elő a legújabb magyarázattal, miszerint a képen látható nő egy nagyon is azonosítható betegségben szenvedhetett. Az úgynevezett Paget-kór hatására az állkapocscsont rendkívül megduzzad és hasonló megnagyobbodás figyelhető meg a szemek, a homlok és az áll környékén is.

Blum elmélete szerint a kép egy 16. század elején élt nemesasszonyt ábrázolhat, aki fiatalabb korában valószínűleg egy ismert szépség volt. A Paget-kór aztán az asszony öregedésével egyre erősebb formában jelentkezett, így a Rút hercegnő továbbra is a környék „látványossága” maradt.

Matsys festménye egyébként maga is sokakat megihletett, így például fennmaradt egy másolat, amelyet Leonardo da Vinci készített róla. A Groteszk idős nő képével azonban legtöbben valószínűleg Lewis Caroll híres regénye, az Alice Csodaországban lapjain találkozhattak. A könyv első kiadását illusztráló képeket készítő John Tenniel ugyanis Matsys képéről mintázta a Hercegnő alakját.
 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban