Ritka képek az 1988-as, első Moszkva Szépe versenyzőiről
2020. március 25. 13:19 Múlt-kor
Míg a XX. században a nyugati kultúrában természetesnek számítottak a szépségversenyek és a divat szeretete, később pedig a hiányosabban öltözött lányok bemutatói, a Szovjetunióban nem volt nagy hagyománya a „szépség ünnepének”. Mi több, 1959-ben hivatalosan is betiltották a hasonló rendezvényeket. A változás szelét Gorbacsov 1985-ös megválasztása jelentette, ami magával hozta a társadalmat gúzsba kötő szigor enyhülését is. A három évvel később, a Luzsnyiki Sportpalotában megrendezett, első Moszkva Szépe verseny már valóságos szenzációnak számított a gazdaságilag egyre gyengülő szuperhatalom elnyomott polgárai számára. Egyesek szerint jóval nagyobb hazai és nemzetközi figyelmet kapott, mint Gagarin 1961-es, történelmi űrutazása.
Korábban
A szépségversenyt a német Burda Moden divatmagazin szponzorálta, amely egy évvel korábban az első nyugati magazinként jelenhetett meg a Szovjetunióban. A zsűri tagjainak sorában pedig természetesen helyet kapott az újságalapító, Aenne Burda is. A versenyre bárki nevezhetett a külföldi filmgyártók, producerek, divatguruk és egyéb befektetők nagy örömére, akik a korabeli források szerint elámultak az orosz lányok szépségén, és sokaknak kínáltak szerződést.
Egy társadalmat azonban nem lehet ilyen gyorsan megváltoztatni, a hivatalos szovjet közvélemény szemében a versenyen részt vevő, magukat hiányos öltözékben a televízió kamerája előtt mutogató nők tisztességtelen perszónáknak számítottak, akiket az erkölcsi normák meghatározott szintje alá lépve inkább tulajdonítottak bájaikat áruló nőszemélyeknek, mint a szépség megtestesítőinek.
A versenyt végül egy iskoláslány, Masa Kalininya nyerte
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap