Ritka állatfajok vették birtokba a Csernobil körüli térséget

Pompeji az atomkorszakból

"Nálunk nem volt akkor biztonsági kultúra" - mondja Szergej Parasin. A súlyos következményekkel járó éjszakán Parasin a kommunista párt képviseletében az erőműben tartózkodott, később kinevezték igazgatónak. Helyi idő szerint éjjel egy óra 23 perckor hiba csúszott egy próbaüzembe, a négyes számú reaktor felrobbant (gáz- és vegyi detonáció következtében). Bekövetkezett a legsúlyosabb baleset, ami egy atomerőműben elképzelhető. A detonáció napokon át radioaktív részecskéket röpített a levegőbe, a radioaktív felhő Nyugat-Európa fölé húzódott. Tízezrek voltak kénytelenek elhagyni a környéket.

A Csernobil melletti Pripjaty rozsdásodó óriáskerekével szellemvárosnak hat, Pompeji az atomkorszakból. A zárt övezet 40 százaléka a plutónium miatt - amelynek a felezési ideje 24 ezer év - örökre radioaktívan szennyezett. A maradék területet 30-60 év alatt talán ismét lakhatóvá lehet tenni. "A rekultiválás gazdaságilag nem ésszerű" - véli a zóna közigazgatási főnöke, Vitalij Petruk.

Egyáltalán nem világos, hogy miként lehetne a reaktorban maradt lávaszerű fűtőanyagot biztonságossá tenni. A kijevi kormánynak azonban nagy tervei vannak. Hatalmas naperőműveket kellene építeni - hallani a fővárosban -, 80 négyzetkilométeren négyezer megawatt áram termelése is elképzelhető. A szakemberek azonban csak csóválják a fejüket: az ilyen tervek meghaladják a területileg második legnagyobb európai állam erejét, amelyet apaszt a gazdasági válság, az ország keleti részében zajló háború és a Krím félsziget hozzácsatolása Oroszországhoz. Parasin, a volt igazgató további veszélyekre hívja fel a figyelmet. Egyedül tavaly kétmillió köbméter fa égett el a bozót- és erőtüzek miatt, el lehet képzelni, mennyi mérgező anyag kavarodott fel. 

A radioaktív felhő Észak-Ukrajnán kívül a szomszédos Fehéroroszországot érintette, Oroszország nyugati részét, majd Skandinávia és Nyugat-Európa fölé húzódott. Vitatkoznak arról, hogy hány ember halt meg a következmények miatt. Szakemberek halálesetek tízezreiből indulnak ki. Petruk, a helyi kormányzat vezetője azonban mindent összevetve optimista. "Harminc év alatt javult a helyzet a biztonság tekintetében" - mondja. Petruk ezen főleg az épülő új védőköpenyt, a hatalmas acélívet érti. A félköríves építményt 2017-ben kellene a reaktor fölé tolni. Még a párizsi Notre-Dame székesegyház is elférne alatta.

Osztap Szemerak, az új ukrán környezetvédelmi miniszter a napokban ellátogatott a sorscsapás helyszínére. Az új védőburoknak az elkövetkezendő száz évben biztosítania kellene, hogy víz ne törjön be, radioaktív szennyezés ne szabaduljon ki a romhalmazból. Mintegy 40 ország osztozik a több mint kétmilliárd eurón, amennyibe az igencsak szükséges új "szarkofág" kerül, körülbelül 1400 ember dolgozik az új védőtok elkészítésén.

Németországban és más államokban a Csernobil-sokk 30 évvel ezelőtt félelmet és bizonytalanságot váltott ki. A fiatal ökomozgalom lendületbe jött. Reagálásként még konzervatív kormányok is környezetvédelmi minisztériumokat állítottak fel. Olaszország Csernobil miatt 1987-ben leállította atomerőműveit. Lengyelország 1989-ben döntött úgy, hogy az energiaellátásban nem veszi figyelembe az atomerőműveket. Más államok, például az Egyesült Államok kitartanak az atomenergia mellett. Japán sem "száll ki", a csernobilihoz hasonló fukusimai katasztrófa (2011) ellenére sem. Németország 2011-ben döntött a "kiszállás" mellett.

1. A természet reneszánsza?
2. Pompeji az atomkorszakból

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?