Rendszerint milliószám vonzza a zarándokokat a titokzatos trieri Jézus-ereklye
2021. április 25. 17:19 Múlt-kor
Majdnem egy emberöltőnyi időt, 16 évet kellett várniuk a hívőknek arra, hogy a németországi Trierben végre újra megtekinthessék azt az anyagdarabot, amely a hagyomány szerint Jézus Krisztus testét fedte, mielőtt a Megváltót keresztre feszítették.
Korábban
Egy vitatott Jézus-ereklye története
A nemzetközi Szent Köntös-zarándoklatot a Krisztusnak tulajdonított szövet első, nyilvános tiszteletadásra való kihelyezésének 500. évfordulója alkalmából hirdették meg 2012-ben, s több mint 500 ezer hívő vett részt a nagyszabású eseményen. A köntös több mint egy ereklye, fontos szimbólum is egyben: a keresztények számára Jézus személyére, Isten emberré válására utal, s a Teremtő összetartó erejére emlékezteti a hívőket.
Kérdés persze, hogy mennyire valódi e kendő, amelyet még I. Miksa császár hozatott elő a trieri székesegyház oltára alól, hogy aztán – a hívők és a trieri városi kassza legnagyobb örömére, no és persze a reformátorok legnagyobb bánatára – nagyszabású zarándoklattal ünnepeljék meg az ereklye „újrafelfedezését”.
2011-ben bárki éjjel-nappal figyelemmel kísérhette a legrégebbi német város, Trier székesegyháza előtt elsétálva, amint egy 3-szor 6 méteres konténerben egy félkarú robot bőszen a Bibliát másolja. Májusban látott hozzá a munkához, szépírással összesen tizenegy hónap alatt vetett papírra kereken 3,5 millió betűt.
A „bibliarobot” korábban már többször „bizonyított” – lemásolta a Szentírás spanyol és portugál változatát, de járt Ausztriában és Svájcban is –, s ezúttal is szükség volt „szakértelmére”, hiszen szent feladatával mindenképpen el kellett készülnie arra a vallási ünnepre, amelyre már évek óta készült nemcsak Trier, hanem egész Németország.

A robot éppen a Szent Köntös-zarándoklatra való előkészületi év hivatalos kezdetekor látott neki az írásnak. A várva várt pillanat 2012. április 13-án érkezett el, amikor ünnepi szentmisét mutattak be a Szent Péter-dómban, Németország legrégebbi templomában, s ezzel kezdetét vette az évezred első Szent Köntös-zarándoklata.
A május 13-ig tartó vallási ünnepség során – amelyre a trieri dóm összesen 3,5 millió eurót fordított – végre újra közszemlére tették azt a köntöst, amelyet a hagyomány szerint Jézus a keresztre feszítés előtt viselt. Ez fontos pillanat volt a hívők számára, mivel az ereklyét különleges körülmények között őrzik, s csak ritkán mutatják meg: legutóbb 1996-ban találkozhattak vele a Trierbe zarándoklók.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap