Rejtélyes fejsérülése volt az éhhalálig a nélkülözőket ápoló középkori papnak

A Sheffieldi Egyetem régészei az 1139-ben alapított, az egyik leggazdagabb észak-angliai rendháznak számító kolostor egykori területén dolgoztak, ahol egy koporsóra bukkantak a föld alatt, számolt be a The Telegraph. A kőkoporsó felirata szerint az elhunyt neve Richard de W’Peton volt, a név mellett halálának dátuma: 1317. április 17-e, egy palásttal ábrázolt egyházi személyt megjelenítő karcolat volt látható, valamint a következő, Szent Pál Filippieknek írt leveléből származó idézet volt olvasható: „Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban”.

Ami igazán érdekessé tette a régészek számára a leletet, az a tény, hogy a temetkezési helyszín és a tárgyak azt sugallják, hogy az elhunyt tehetős személy volt életében, a csontváz külső jelei azonban teljesen másról árulkodnak. A fogazata alapján elmondható róla, hogy gyermekkorában krónikus alultápláltságban szenvedett, míg a koponyáján egy láthatóan gyógyulásnak induló bemélyedés látható, ami arra enged következtetni, hogy fiatalabb korában súlyos fizikai trauma érhette a koponyáját. A kutatócsapat mindezidáig nem találta meg a halál pontos okát, ám a csontváz további jelei azt mutatják, hogy nem csupán gyermekkorában kellett nélkülöznie a kiadós táplálkozásokat, hanem élete utolsó hónapjaiban, éveiben is.

1315-1317 között Európa jelentős részén hatalmas éhínség pusztított az 1315. tavaszi és nyári rendkívül pocsék időjárás következtében (amikor szinte megállás nélkül zuhogott az eső), amelynek köszönhetően a termést csupán néhány helyen lehetett rendesen betakarítani. A kontinens legtöbb országát érintő éhínség megakasztotta a 11. századtól tartó prosperitást az öreg kontinensen, ahol kannibalizmus, gyermekgyilkosságok, tömeges éhínségek vetették fel fejüket, a bűnözés pedig ismét újabb virágkorát kezdte élni.

„Habár élete végét minden bizonnyal egyházi személyként élte de W’Peton, korábban kétkezi munkát is végzett, ugyanis a csontváza robosztus izomzat egykori jelenlétét jelezte. Tehát életének egy bizonyos fejezetében a munka kapott főszerepet” – mondta Emma Hook, a Sheffieldi Egyetem doktorandusza, aki megtalálta a sírt. „Nehéz gyermekkort jelez a fogazata, a fogzománcon lévő erőteljes vonalak hipopláziára, vagyis fejlődési rendellenességre utalnak” – tette hozzá.

A régészcsapat, habár elég rossz minőségben maradtak fenn a csontok, meg tudta állapítani, hogy a férfi 35 és 45 éves kora között hagyta itt az árnyékvilágot. Magassága pedig 162,5 centiméter volt. A háromdimenziós vizsgálat megerősítette a szabad szemmel is látható enyhe benyomódást a koponya hátsó felénél, amely évekkel a halála előtt keletkezhetett, és súlyossága ellenére rendkívül jól gyógyult.

Hugh Willmott, a terület ásatási műveleteiben már 2011 óta résztvevő sheffieldi régész szerint a nagy1315-1317-es éhínség egyik áldozatával van dolgunk. 1317 elejére a széleskörű éhínséggel járó középkori mezőgazdasági válság legnehezebb heteit élték Európában, ahol a thorntoni apátság betegeket és éhezőket gondozó papjai is kivették a részüket a szenvedésből.

„A kolostorok és egyéb egyházi intézmények hagyományosan gondoskodtak a betegekről, nincstelenekről és az éhezőkről, így mikor 1315 tavaszán elkezdődött a pokol, Thorntonban is számos nélkülöző fordult meg. Richard de W’Peton a saját éhhaláláig szolgálta az elesetteket, ugyanis természetesen hamar kiderült, hogy a kolostoroknak sincsen kifogyhatatlan készleteik. Az erőfeszítések ellenére valószínűleg ő sem tehetett mást, mint hogy megadta magát a körülötte kibontakozó tragédiának” – magyarázta a kutató.

„Bár csupán találgatni tudunk halálának pontos okáról, a neki kijutó, a nehéz időszak ellenére rangos és igen gazdag temetkezés arra enged következtetni, hogy az utolsó pillanatokig megbecsülték őt a szegények és éhezők körében végzett, haláláig tartó tevékenysége miatt” – tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején