Mégsem genny csordul ki Szent Rókus combjából az oltárképen, hanem egy féreg mászik elő

A dracunculiasis (szószerinti fordítása: kis sárkányok okozta megpróbáltatás) nevű fertőzéses megbetegedést a Guinea-féreg (Dracunculus medinensis) okozza, miután a féreg lárvája által megfertőzött vízibolha az ivóvízzel az ember szervezetébe kerül. A csupán ritkán halálos, ám igen kellemetlen fertőzés során az egy-két milliméter széles féreg akár 60-100 centiméteresre is megnőhet, rendszerint az alsó végtagokon képződő hólyagban, ahonnan egy idő után a bőrön keresztül előtör. A csupán emberre veszélyes, egy éven át teljesen tünetmentes betegség ma már csak néhány afrikai államban, úgymint Csádban, Dél-Szudánban, Etiópiában vagy Maliban bukkan elő.

A kimondottan fájdalmas égető érzést, amely során a féreg előtör az áldozat lábából rendszerint úgy enyhítették, hogy a testrészt vízbe mártották, ám ezzel lehetőséget is adtak a féregnek, hogy a lárváit újból lerakja. A Journal of Infection nevű tudományos folyóiratban megjelenő tanulmány szerint a dél-itáliai Bari város Pinacoteca di Brera nevű galériájában látható 15. századi oltárképen is az a jelenet játszódik le, amikor a féreg áttörve a bőrt kimászik az emberből.

A késő gótikus festmény azon művek egyik ritka példája, amelyeken a 14. században élt francia zarándok, Szent Rókus ferences rendi szerzetes látható, akit a pestisből kigyógyult személyek védőszentjeként tisztelnek, minthogy maga is megmenekült a fekete halál karmai közül. „A szakállasként ábrázolt Szent Rókus bal combjának felső részén valóban látható egyfajta göb, amelyből előtör a féreg” – mondta a Live Science-nek Raffaele Gaeta paleopatológus, a Pisai Egyetem munkatársa. Hozzátette: a szentet gyakran ábrázolták betegen, a művészettörténészek erről az oltárképről pedig sokáig úgy gondolták, hogy a combjától majdnem a térdéig leérő, fehér színű elem egy sebből lecsorgó gennycsepp.

„Mi azonban úgy véljük, hogy a festmény által megjelenített sebből az ókor óta ismert dracunculiasist terjesztő féreg bukkan elő” – írták a tanulmányukban a szerzők, Gaeta mellett Fabrizio Bruschi és Valentina Giuffra. Az Ószövetségben is megemlített betegséget elsőként a Kr. e. 1550 körül íródott egyiptomi Ebers-papirusz nevezte meg, amely szerint a legjobb módszer a féreg eltávolítására, ha egy bot köré tekerve óvatosan kihúzzuk a lábból. Egyébként ezt a faék egyszerűségű módszert alkalmazzák a mai napig.

Az 1970-es években egy ilyen féreg maradványaira bukkantak egy háromezer éves egyiptomi múmiában is. A parazitológusok szerint a Közel-Keleten a zsidók kivonulása korában terjedhetett el a fertőzés, egyes vélemények szerint, mikor a Bibliában arról esik szó, hogy a kevés étel és ivóvíz, valamint a hosszas vándorlás miatt zúgolódni kezdő zsidókra „tüzes kígyókat” küldött az Úr, elképzelhető, hogy azok Guinea-férgek lehettek, bár az ő „marásuk” nem halálos, ám valóban égető érzésű. A Guinea-féreg elnevezést egyébként az európai hajósok a 17. században ragasztották rá a férgekre, mikor a nyugat-afrikai Guinea partvidékén hajózva egyre gyakrabban találkoztak velük.

Habár a középkor végén Itáliában még nem dokumentálták, a számunkra ismeretlen festő észrevehette a különleges sebhelyet és azok „lakóit” azon zarándokok lábain, akik keletről érkezhettek Bariba, amely akkoriban igen fontos kikötője volt a Közel-Kelet, egészen pontosan a Szíria és Palesztina felé irányuló hajóforgalomnak.

A Jimmy Carter által alapított Carter Center jótékonysági szervezet által elindított kampány eredményeképpen a dracunculiasis lehet a második „emberi betegség” a himlő után, amely végleg eltűnhet a Föld színéről. Ráadásul ez lesz az első parazita által terjesztett betegség, amelyet bármilyen gyógyszer vagy vakcina nélkül számolhatnak fel. Míg 1986-ban 3,5 millió fő szenvedett e betegségtől, a WHO szerint 2016-ban már csupán 25 esetet regisztráltak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig