Pokoli kínzásokkal próbáltak vallomást kicsikarni a templomosokból Fülöp király emberei

A pápa megpecsételi a rend sorsát

1312 márciusában V. Kelemen végül bejelentette döntését: a vallomások és egyéb bizonyítékok alapján „sérthetetlen és örök érvényű rendelettel” feloszlatja a rendet.

Ez azonban nem jelentette a templomosok ügyének végét. Voltak még elvarratlan szálak, közük maga az idős Jacques de Molay nagymester, aki továbbra is Párizsban raboskodott. Újabb két évvel később, 1314 márciusában Molay-t három másik magas rangú templomos vezetővel együtt a Notre-Dame székesegyház elé vezették, ahol a pápa által kinevezett három bíborosra várt a feladat, hogy ítéletet hirdessen felettük.

Jacques de Molay és társa máglyahalála a St. Denis-i krónikában (kép forrása: ancient-origins.net)

Az esemény azonban nem úgy zajlott, ahogyan azt eltervezték. Amikor a bíborosok kihirdették, hogy mind a négy férfit életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, a nagymester és egyik társa ellenkezni kezdett, igazságtalannak nevezve az egész procedúrát, és ártatlanságukat hirdették. Évszázadokkal később derült fény csupán arra, Molay és társa miért lepődhetett meg ennyire a bíborosok ítéletén.

2001-ben a vatikáni titkos levéltár munkatársa, Dr. Barbara Frale paleográfus egy helytelenül besorolt középkori dokumentumra bukkant: az 1308 augusztusában keletkezett iratot azóta csak Chinon-pergamennek nevezik. A pergamen leírja Molay és több más magas rangú templomos kihallgatását, amelyet a pápa küldöttei végeztek Chinon városában. A kihallgatás során a kereszt megtagadásáról, szodómiáról és szájon csókolásról kérdezték őket – és a dokumentum azt is rögzíti, hogy vallomását követően Molay bűnbocsánatot nyert az egyháztól. A Chinon-pergament a Vatikán 2007-ben hozta nyilvánosságra.

IV. Fülöp és udvara a távolból szemléli Jacques de Molay máglyahalálát (kép forrása: Eon Images)

1314-ben ehhez képest még az életfogytiglani börtönbüntetés sem volt elegendő IV. Fülöpnek: miután értesült Molay tiltakozásáról, megparancsolta, hogy őt és társát még aznap este égessék meg. Jacques de Molay-en és a többi máglyahalált halt templomoson kívül sokan haltak bele fogva tartásuk kegyetlen körülményeibe, illetve a kínzásba, amelynek azért vetették alá őket, mert nem voltak hajlandók beismerni az általuk el nem követett bűnöket.

1. A király célkeresztjében
2. Kínvallatás
3. A pápa megpecsételi a rend sorsát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban