Páratlan betekintést nyújtanak az ókori rómaiak életébe Pompeji maradványai
2021. június 20. 17:13 Múlt-kor
Alighanem mindannyian hallottunk már Pompeji pusztulásáról, amely a világtörténelem egyik leghíresebb vulkánkitörése során, i. sz. 79-ben következett be. Legismertebbé talán az az eljárás tette, amelynek során a vulkánkitörés áldozatainak a maradványait gipsszel öntötték ki, amely egyedülálló módon teszi emberközelivé a Vezúv közelében élő rómaiak utolsó perceit. Pompejit évszázadok óta kutatják, az újabb és modernebb technológiák segítségével pedig még többet tudhatunk meg az elpusztult városról.
Korábban
A halálos Vezúv
Pompeji, és a térség már nagyon régóta lakott terület volt, a legkorábbi ismert település az i. e. 7-6. századból származik. Előbb a görögök gyarmatosították, majd az etruszkok uralma alá került, hogy a görögök visszavegyék tőlük, végül pedig a szamniszok foglalták el, akiket a felemelkedő Róma az i. e. 4. században több háborúban vert le.
Pompeji szerepet kapott még a római köztársaság polgárháborúiban is, amikor Sulla csapatai megostromolták, majd a diktátor a saját veteránjait telepítette le a környéken, és ezt követően a városra viszonylag békés évtizedek köszöntöttek. A császárkorban a közeli Misenumban a római hadiflottának épült egy bázisa, ami azért jut jelentős szerephez, mert idősebb Plinius volt a parancsnoka i. sz. 79-ben.
A Vezúv kitörése idején Pompeji már egy virágzó, körülbelül húszezer fős város volt, amelyet azonban súlyosan megrongált az i. sz. 62-ben történt földrengés. Az ismétlődő földmozgások miatt a károk helyreállítása nem haladt túl gyorsan, de a várost a tizenöt évvel későbbi kitörés teljesen elpusztította. Köszönhetően az ifjabb Pliniusnak, a természeti katasztrófa leírása egy szemtanú beszámolójából maradt fent.
Ifjabb Plinius az ismert római történetírónak, Tacitusnak címzett leveleiben leírta például azt, hogy a vulkánkitörésben könnyű és lyukacsos kövek lepték el a környéket, lombos fenyő alakú felhőt lövellt ki a Vezúv, és elmeséli nagybátyja halálát is, amelyet a mérges gázok okoztak.
A város lakosságának jelentős része odaveszett a vulkánkitörésben. Egy részük bezárkózott a házába, ám a várost elárasztó vulkáni kő és hamu súlyától a házak egyszerűen összeomlottak, míg másokat menekülés közben ért a halál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
