„Őszintén szólva, kedvesem, fütyülök rá” – a nyakkendőárusból lett filmcsillag, Clark Gable

William Clark Gable 1901 februárjában született Cadiz városában, Ohio államban. Alig tíz hónaposan elvesztette édesanyját, ezután édesapja hamar, már 1903-ban újranősült.

A mostohaanya zenei képzettséggel ajándékozta meg a kis Clarkot, aki zongorázni tanult tőle, majd később megismerkedett a fúvós hangszerekkel is. Gable azonban nemcsak a zene, hanem az irodalom felé is vonzódott: Shakespeare-darabokból részleteket idézett, és imádta a nagy drámaíró szonettjeit is.

Apja eközben gondoskodott róla, hogy a művészetek iránt vonzódó fia nehogy túlságosan finommá váljon és elpuhuljon, így az ifjú Clarkot bevezette a vadászat és az autószerelés rejtelmeibe is.

Gable élete egy csapásra megváltozott, amikor 17 évesen megtekintett egy vándorszínészek által előadott darabot. A tinédzserre olyan hatással volt az előadás, hogy eldöntötte, ha törik, ha szakad, színész lesz belőle.

A középiskola befejezése után vándorszínésznek állt, illetve változatos, többnyire fizikai munkákkal, olajfúróként vagy éppen fűrészmalomban dolgozva kereste a kenyerét. A fiatalember nem válogatott, mindent elvállalt.

A nyakkendőárus állás Portlandben Jolly Jokernek bizonyult, mert ennek kapcsán találkozott egy helyi színésszel, bizonyos Earle Larimore-ral, aki arra biztatta a magas, jóképű fiatalembert, hogy térjen vissza a színészethez, és rögvest beajánlotta őt egy helyi színtársulathoz.

Gable komolyan vette Larimore tanácsát és munka után egy esti színiiskolában képezte magát Portlandben. Az iskolában Josephine Dillon szárnyai alá került, aki megcsináltatta Gable fogait, fodrászhoz járatta, és egyfajta táplálkozási tanácsadóként is segítette a fiatal fiút, hogy átformálja annak vékony, túlzottan szikár alakját.

Josephine anyai gondoskodásának mozgatórugója a fiú iránt érzett vonzalma volt, amely végül házasságba torkollott. Clark Gable 1924-ben elvette Josephine Dillont, aki ezután a menedzsereként egyengette karrierjét. Felesége munkát szerzett neki a New York-i Broadwayen, ahol a szakma is felfigyelt rá. Az egyik színikritikus „fiatal, erőteljes és brutálisan férfias” jelenségnek nevezte a szárnyait bontogató színészt.

A macsó sármőr filmes karrierje az 1931-es The Painted Desert című, alacsony költségvetésű westernnel kezdődött. Darryl F. Zanuck, a Warner Bros. igazgatója nem volt elragadtatva Gable-től: „A fülei túl nagyok, és úgy néz ki, mint egy emberszabású majom”. Zanuck kritikája azonban nem állíthatta meg Gable-t.

Az Egy szabad lélek című 1931-es filmben egy gengsztert alakított, és egy csapásra ismert lett Hollywoodban. Pár évre rá megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscart is, az Ez történt egy éjszaka című, 1934-ben bemutatott filmben nyújtott alakításáért.

Gable 1934 és 1942 között karrierje csúcsán volt. 1937-ben több mint 20 millió néző bevonásával tartott szavazás végeredményeképpen a rajongók megválasztották Hollywood királyának. 1939-ben pedig a mozikba került a filmtörténet egyik ikonikus darabja, az Elfújta a szél című romantikus, amerikai polgárháborús filmeposz, amelyben Clark Gable a legendássá váló Rhett Butlert alakította.

Butler a film vége felé egy ikonikus mondattal búcsúztatta, ha tetszik utasította el egykori szerelmét, az ideális férfit kereső, Vivien Leigh által alakított Scarlet O’Harát: „Őszintén szólva, kedvesem, fütyülök rá”. A mondat a harmincas évek Amerikájában kiverte a biztosítékot, ugyanis az erkölcsrendészeti cenzúra a ma már cizelláltnak hangzó „fütyülök rá”-t (I don't give a damn) vulgárisnak találta és egy ötezer dolláros csekket állított ki a film készítőinek.

Káromkodás ide, káromkodás oda, a mozi hatalma kasszasiker lett. A 4 millió dolláros produkció pár hónappal a bemutatót követően 10 millió dolláros bevételt produkált. Vivien Leigh és Clark Gable a „mennybe emelkedett”, hogy aztán az utóbbi egy tragédia kapcsán a pokol egyik mély és sötét bugyrába zuhanjon.

Gable az Elfújta szél forgatási szünetében, 1939 márciusában harmadszorra is megnősült és feleségül vette a gyönyörű szőke színésznőt, Carole Lombardót. Hollywood álompárja egy kaliforniai farmra költözött. A paradicsomi állapotoknak aztán 1942-ben hirtelen vége szakadt, amikor Carole Los Angeles közelében egy repülőgép-baleset következtében életét vesztette.

Az elkeseredett Gable magán kívül volt a fájdalomtól, és fel akart mászni a hegyre, hogy megkeresse imádott felesége holttestét. A leküzdhetetlen bánat végül a második világháború pokoli forgatagába kergette a filmsztárt, aki egy táviratban személyesen fordult Roosevelt elnökhöz, hogy csatlakozhasson a hadsereghez. Az akkor 40 éves színészóriás a légierőnél szolgált és számos fontos bevetésen vett részt a háború alatt.

Gable – aki kollégáival ellentétben az európai fronton harcolt – Németországban sem volt ismeretlen. Egyik legnagyobb rajongója pedig nem volt más, mint maga Adolf Hitler, aki 5 ezer dolláros jutalmat ajánlott fel annak, aki elfogja és sértetlenül Németországba szállítja a színészt. A terv azonban sosem valósult meg, így végül Gable 1944-ben leszerelt és épségben hazatért az Egyesült Államokba.

A háború után fénye egy kissé megkopott, ennek ellenére folyamatosan bombázták filmszerepekkel és olyan színésznőkkel játszott együtt, mint Lana Turner (Hazatérés, 1948), Grace Kelly (Mogambo, 1953) vagy Sophia Loren (Nápolyban kezdődött, 1960).

A nagy riport című romantikus vígjáték 1958-ban került a mozikba, és Gable egyik legsikeresebb filmje lett, amiért Golden Globe-ra is jelölték. Utolsó alakításában, a Kallódó emberekben (1961) Marilyn Monroe-val játszott. A kritikusok szerint ez volt „Hollywood királyának” az egyik legjobb filmje.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek