Őseink egyik "rejtélyes populációja" adta génjeink 20%-át, és fokozhatta agyműködésünket
2025. március 18. 16:52 Múlt-kor
Az új genetikai modell szerint az összes modern ember ősei először mintegy 1,5 millió évvel ezelőtt váltak el a titokzatos populációtól, majd 300 000 évvel ezelőtt újra keveredtek velük. Ez az ismeretlen csoport adta DNS-ünk 20%-át, és valószínűleg hozzájárult az emberi agy fejlődéséhez is.
Turkana fiú (Homo Erectus) rekonstrukciója a Neander-völgyi Múzeumban CC BY-SA 4.0
Korábban
DNS-ünk feltárja a múltunkat
„Az a tény, hogy a ma élő emberek DNS-ének vizsgálatával rekonstruálhatjuk több százezer vagy akár millió évvel ezelőtti eseményeket, megdöbbentő. Ez azt bizonyítja, hogy történelmünk sokkal gazdagabb és összetettebb, mint ahogy eddig elképzeltük” – mondta Aylwyn Scally, a Cambridge-i Egyetem genetikusa, a tanulmány társszerzője nyilatkozatában.
A kutatás új genetikai elemzési módszert mutatott be, amelyet „kobrának” neveztek el. Ez a módszer lehetővé tette, hogy a kutatók a modern ember (Homo sapiens) evolúcióját részletesebben vizsgálják, mint korábban bármikor.
Két ősi populáció létezése
A kutatók az 1000 Genomes Project és a Human Genome Diversity Project genetikai adataira alkalmazták az új módszert, és megállapították, hogy körülbelül 1,5 millió évvel ezelőtt az emberi őspopuláció két fő csoportra vált szét. Ezeket A és B populációknak nevezték el.
Közvetlenül a szétválás után az A populáció jelentős visszaesést élt át, elveszítve genetikai sokféleségének nagy részét. Később azonban újra megerősödött, és ebből az ágából váltak ki a neandervölgyiek és a gyenyisovai emberek.
Újraegyesülés 300 ezer évvel ezelőtt
A kutatók arra jutottak, hogy mintegy 300 000 évvel ezelőtt az A és B populációk újra keveredtek egymással. Genetikai elemzésük szerint a modern ember genomjának mintegy 80%-a az A populációból, míg 20%-a a B populációból származik.
„A B populáció génjei közül néhány – különösen az agyműködéssel és idegi feldolgozással kapcsolatosak – döntő szerepet játszhatott az emberi evolúcióban” – mondta Trevor Cousins, a Cambridge-i Egyetem genetika szakos doktorandusza. Cousins azonban azt is kiemelte, hogy általánosságban a B populáció genetikai anyaga csökkenthette az egyének gyermekvállalási képességét. Hozzátette: „A genom bonyolult, és a géneken kívüli régiók is még mindig fontos funkciókat láthatnak el.”
Kik lehettek ezek a titokzatos őseink?
A kutatók szerint a 300 ezer évvel ezelőtti A populáció, amelyből a modern emberek is kialakultak, „mélyszerkezetű” volt. Ez azt jelenti, hogy több genetikailag különböző csoportból állt, amelyek egymással keveredtek.
Ugyanakkor még mindig bizonytalan, hogy kik voltak ezek az ősi populációk. „Különböző Homo erectus és Homo heidelbergensis csoportok léteztek Afrikában és más kontinenseken is az érintett időszakban, ezek potenciálisan megfelelnének az A és B populációknak” – jegyezték meg a kutatók a tanulmányban. Cousins azonban hangsúlyozta, hogy „a genetikai modell nem képes megmondani, hogy konkrétan melyik fosszília melyik csoporthoz tartozik. Csak találgatni tudunk.”
„Szellempopulációk” az emberi evolúcióban
Egyes szakértők, mint például John Hawks, a Wisconsin-Madison Egyetem biológiai antropológusa, aki nem vett részt a kutatásban, „szellempopulációknak” nevezik azokat a csoportokat, amelyek valamikor leváltak, majd később újra összekapcsolódtak más populációkkal, génáramlást okozva.
„Ami igazán érdekes ebben a tanulmányban, hogy a genetikai modellben egy mély, afrikai struktúra jelenik meg, amely minden mai élő emberben közös. Nem csupán egy-egy csoportba olvadt be ez a szellempopuláció, hanem egyetlen nagy szellem van, amely minden modern ember közös genetikai forrásává vált” – mondta Hawks.
Hawks szerint a modell egyik gyengesége azonban, hogy az 1000 Genomes Projectben az afrikai populációk aránya alacsony, ezért ezt inkább „elvi bizonyítéknak” tekinti, mintsem pontos útmutatásnak arra vonatkozóan, hogy milyen lehetett az ősi emberek valóságos viselkedése.
Új szemlélet az emberi evolúcióról
A modern ember eredete régóta foglalkoztatja a paleoantropológiát. Az elmúlt két évtized DNS- és genomikai kutatásai új válaszokat és további kérdéseket hoztak magukkal.
„Egyre világosabb, hogy a fajok fejlődésének hagyományos elképzelése – miszerint tiszta, elkülönült vonalakban zajlik az evolúció – túlságosan leegyszerűsítő. A különböző csoportok közötti kereszteződés és genetikai csere valószínűleg jelentős szerepet játszott az új fajok kialakulásában, és ez nemcsak az emberekre igaz, hanem az egész állatvilágra is” – mondta Cousins a tanulmány kapcsán.
A livescience.com cikke alapján.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Páratlan felfedezés: senki sem tudta, mit rejt a pozsonyi kastély 18:11
- Szuszlov, a szovjet „másodtitkár” 18:05
- Őseink egyik "rejtélyes populációja" adta génjeink 20%-át, és fokozhatta agyműködésünket 16:52
- Vasbilincseket találtak a ptolemaioszi aranybányában 16:03
- Majdnem 100 évvel a fej után feltárták a Buddha szobor testét is 14:57
- Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben 14:41
- Caligulától Ceaușescuig: hét kivégzett zsarnok a történelemből 14:20
- A robotkutya elődje: mechanikus eb az ókori Egyiptomból 13:14
