Orrdugulás, hajhullás és vesekő ellen is páfrányteát ittak a középkorban

A 21 és 30 év közötti férfi csontváza a Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigeteken, Mallorcán található Can Reiners-i nekropoliszban került elő. A maradványok a gabonafogyasztásra utaló keményítő mellett olyan sejteket is tartalmaztak, amelyekben egy páfrány levelének aljáról származó spórák voltak felfedezhetők.

Nincs arra utaló nyom, hogy a páfránylevelek valaha a történelem során az emberi étrend szerves részei lettek volna, de már a Kr. u. 1. századból is vannak arra utaló feljegyzések, hogy e növényeket egyes nem életveszélyes egészségügyi panaszok kezelésére használták. A népi gyógyászat különféle írott gyűjteményei Európa-szerte tanúskodnak erről a múltbéli gyakorlatról, fizikai bizonyítékot azonban most találtak első ízben a kutatók.

„A becslésünk szerint a 9. vagy 10. századból származó csontváz fogkövének elemzése által meg tudtuk határozni, hogy a sejtek az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) páfrányfajból valók, amely világszerte terem a köves vidékeken” – mondta Dr. Elena Fiorin, a Yorki Egyetem régésze. „E páfrányokat gyógyászok, sebészek, orvosok és más gyógyítók is használják évszázadok óta Európa-szerte, de eleddig csupán írott források szóltak alkalmazásukról. A csontváz fogmaradványaiban találtak jól mutatják, mennyi információhoz juthatunk a fogkő elemzéséből. Demonstrálja továbbá, hogy Spanyolország e régiójában a közösségek ismerték egyes növények gyógyhatásait, és eredményes alkalmazásuk módját.

Folyékony kutatás

A leírások arról tanúskodnak, a nyers vagy szárított páfránylevelekből teát készítettek, amelyet narancsvirággal ízesíthettek, illetve cukorral vagy mézzel édesíthettek. A gyógynövényekről szóló forrásokból kiderül, hogy kizárólag bizonyos betegségek gyógyítására használták e növényeket, legfőképpen a megfázás, a korpásodás, a hajhullás és a vesekövek ellen. Arra is vannak utalások, hogy a növényt a nők menstruációs folyásának elősegítésére is használták. Habár a fiatal férfi csontvázából nem lehetséges megmondani, pontosan milyen panaszt igyekeztek az ő esetében kezelni, vélhetően valamilyen bőrbaj vagy urológiai probléma, esetleg orrdugulás ellen itta a készítményt.

Gyógyító növények

„A kutatás azt mutatja, a páfrányokat gyógynövényként alkalmazták a középkorban a Földközi-tenger vidékén” – tette hozzá Dr. Fiorin. „Ennek nyomán más fogmaradványokat is vizsgálhatunk hasonló jelenségeket keresve, hogy esetleg többet tudjunk meg a gyógynövények múltbéli használatáról. Ezeket a páfrányokat napjainkban is használják Európában betegségek egész sorának gyógyítására, a régészeti anyagon keresztül pedig azt is láthatjuk, evolúciós utunk során hogyan használta az ember a környezetét az egészségmegőrzés elősegítésére.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• Nem csak a Forma–1 ejtette rabul a legendás pilótát, Juan Manuel Fangiót
• Így jutott mennyből a pokolba válogatottunk az El Salvador elleni rekordgyőzelem után 
• Ostromokat és tengeri csatákat is eljátszottak a véres római gladiátorjátékokon
• Kockázás, állatviadalok, lottó és totó: a szerencsejátékok története
• Elhunyt Korondi Margit kétszeres olimpiai bajnok tornász
• Összetört álmok Antwerpenben: az I. világháború után megrendezett csonka olimpia
• Az őrjöngő versenyigazgató és a sztereotípiák sem állhattak az első női maratonfutó útjába
• Játék(os)ok nélkül – Fantomolimpiák, csonka versenyek és megcsonkított karrierek