Orrdugulás, hajhullás és vesekő ellen is páfrányteát ittak a középkorban

2018. november 8. 08:47 Múlt-kor

Egy középkori csontváz elsőként szolgál fizikai bizonyítékul arra, hogy a páfrányokat orvosi célokra alkalmazhatták a múltban olyan panaszok ellen, mint a hajhullás, a korpásodás, vagy a vesekő.

Korábban

A 21 és 30 év közötti férfi csontváza a Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigeteken, Mallorcán található Can Reiners-i nekropoliszban került elő. A maradványok a gabonafogyasztásra utaló keményítő mellett olyan sejteket is tartalmaztak, amelyekben egy páfrány levelének aljáról származó spórák voltak felfedezhetők.

Nincs arra utaló nyom, hogy a páfránylevelek valaha a történelem során az emberi étrend szerves részei lettek volna, de már a Kr. u. 1. századból is vannak arra utaló feljegyzések, hogy e növényeket egyes nem életveszélyes egészségügyi panaszok kezelésére használták. A népi gyógyászat különféle írott gyűjteményei Európa-szerte tanúskodnak erről a múltbéli gyakorlatról, fizikai bizonyítékot azonban most találtak első ízben a kutatók.

„A becslésünk szerint a 9. vagy 10. századból származó csontváz fogkövének elemzése által meg tudtuk határozni, hogy a sejtek az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) páfrányfajból valók, amely világszerte terem a köves vidékeken” – mondta Dr. Elena Fiorin, a Yorki Egyetem régésze. „E páfrányokat gyógyászok, sebészek, orvosok és más gyógyítók is használják évszázadok óta Európa-szerte, de eleddig csupán írott források szóltak alkalmazásukról. A csontváz fogmaradványaiban találtak jól mutatják, mennyi információhoz juthatunk a fogkő elemzéséből. Demonstrálja továbbá, hogy Spanyolország e régiójában a közösségek ismerték egyes növények gyógyhatásait, és eredményes alkalmazásuk módját.

Folyékony kutatás

A vizsgált csontváz fogazata

A leírások arról tanúskodnak, a nyers vagy szárított páfránylevelekből teát készítettek, amelyet narancsvirággal ízesíthettek, illetve cukorral vagy mézzel édesíthettek. A gyógynövényekről szóló forrásokból kiderül, hogy kizárólag bizonyos betegségek gyógyítására használták e növényeket, legfőképpen a megfázás, a korpásodás, a hajhullás és a vesekövek ellen. Arra is vannak utalások, hogy a növényt a nők menstruációs folyásának elősegítésére is használták. Habár a fiatal férfi csontvázából nem lehetséges megmondani, pontosan milyen panaszt igyekeztek az ő esetében kezelni, vélhetően valamilyen bőrbaj vagy urológiai probléma, esetleg orrdugulás ellen itta a készítményt.

Gyógyító növények

„A kutatás azt mutatja, a páfrányokat gyógynövényként alkalmazták a középkorban a Földközi-tenger vidékén” – tette hozzá Dr. Fiorin. „Ennek nyomán más fogmaradványokat is vizsgálhatunk hasonló jelenségeket keresve, hogy esetleg többet tudjunk meg a gyógynövények múltbéli használatáról. Ezeket a páfrányokat napjainkban is használják Európában betegségek egész sorának gyógyítására, a régészeti anyagon keresztül pedig azt is láthatjuk, evolúciós utunk során hogyan használta az ember a környezetét az egészségmegőrzés elősegítésére.”