Oroszlánok, veszélyes utak, tömegnyomor – így zajlottak a középkor zarándoklatai
2020. április 12. 10:31 Múlt-kor
Korábban
A hazaút előtt
A középkori hívők a kegyhelyeken tömegével árusított kis öntvényeket, úgynevezett zarándokjelvényeket vásároltak. Ezek azon túl, hogy bajelhárító, rontások ellen védő képességekkel rendelkeztek, „hitelesítették” is a zarándoklat tényét.
A legmegfelelőbb tanúsítvány természetesen az lett volna, ha egy relikviával térhettek volna haza, ahogy azt Szent Lajos francia király is tette a keresztes hadjárataiból hazatérve.
Erre azonban ritkán nyílt lehetőség, helyette a már említett különböző jelvényeket vásárolták. Ilyen volt Rómában például a Szent Péter ereklyetartóját őrző kulcs másolata, Jeruzsálemben azonban sokszor a Golgota hegyének egy-egy kavicsát tették el emlékbe.
A franciaországi Puy-Saint-Vincent jelvényeit a Bibliából, illetve a szentek életéről szóló könyvekből való történetek karaktereivel díszítették.

A zarándokok a ruháikon viselték a fémből vagy ólomból készült öntvényeket, amelyek hitük szerint segítették őket az épségben való hazatérésben.
Az élelmes hamisítók és a szélhámos kereskedők jól tudták mekkora kereslet van ezen termékekre, s tucatjával adták el a jelképek utánzatait − így 1210-ben a püspök a párizsi Hotel-Dieu kórházának területén már kénytelen volt monopóliumot adni a zarándoktárgyak készítésére.
A leggyakoribb jelvény a fésűkagyló (másik nevén Szent Jakab-kagyló) volt, amely a Szent Jakab zarándokút szimbólumává nőtte ki magát (a mai útvonalon a zarándokút vonalát jelzi) és a zarándokok egyik elengedhetetlen kellékévé vált a zarándokbottal, valamint a széles karimájú kalappal együtt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59