Ontja magából a leleteket a regéci vár

Lelkes segítők

A július 20-án kezdődő regéci régész diáktábor során többek között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található vár keleti palotaszárnya alatti pincelejárót, valamint a középső vár udvarát határoló palotaszárnyat tárták fel, ahol négy épületrészt tudtak elkülöníteni. Az idei elsődleges célt, a vár alaprajzi szintű teljes tisztázása is megvalósult, mondta el a Múlt-kornak a feltárásokat irányító Simon Zoltán régész, a Forster Központ munkatársa.

A szakember szerint gazdag leletanyag került elő: reneszánsz kőfaragványok, korábban az emeletről leszakadó cserépkályhák, gerendák, reneszánsz ablakkeretek, faragott, virágdíszítéses kerámiák, különböző szerszámok színesítették az eddigi lelethalmazt. Ezeken kívül feltártak egy ritkaságnak számító kard keresztvasat, valamint négy darab ágyúgolyót is a Balogh-bástyából, ahonnan egyébként további puskagolyók, számszeríjba való nyílhegyek is előbukkantak. A leletek többsége a 17. század második feléből való, ugyanis a várba 1685 májusában bevonuló Habsburg csapatok felsőbb utasításra lerombolták az egykoron fényes főúri rezidenciát, tette hozzá Simon.

A Múlt-kor kérdésére Simon Zoltán elmondta, hogy immáron a 17. alkalommal rendezték meg a nagysikerű regéci régésztábort, amely tulajdonképpen önkéntes munkán alapszik, és a különféle oktatási intézményekből érkező diákcsapatok lelkesedésének köszönhetően maradt fenn ilyen hosszú ideje. „A három hét alatt a diáksereg koszt és kvártély ellenében, amelyet az önkormányzat biztosít, önkéntes munkát végez” – magyarázta a régész, aki hozzátette: az esemény tulajdonképpen nincs sehol meghirdetve, ennek ellenére sosem maradnak segítség nélkül, az egyik napon a helyieken kívül például 34 diák jelent meg a regéci vár feltárásánál.

Az 1999-ben a Regéc község kezdeményezésére és koordinálása mellett megkezdett ásatás előtt korábban még nem volt régészeti feltárás a nagy kiterjedésű, csaknem nyolcszáz éves műemlék területén. Az első biztos adat a az egykori Rákóczi sasfészeknek nevezett vár létére 1307-ből származik, az erődítményt vélhetően az Aba nemzetség tagjai emelték a 13-14. század fordulója körül.

1. Lelkes segítők
2. Gyönyörű restaurált leletek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát