Nemzeti cifraszűrtől az éj leple alatt kivágott Rákosi-címerig – 1848-49 és 1956 közös pontjai
2016. június 24. 15:35
Korábban
Ferenc József és a korona nélküli talicska
A kurátorok kifejtették, hogy a 19. század második felének népi kultúrájának alkotásai tele vannak nemzeti motívumokkal. Ekkor alakult ki az országban a Kossuth-és a Petőfi-kultusz, ami – amint az a kiállításon is látható – tárgyi szinten is jelentősen éreztette hatását. Gyakorlatilag nem találunk olyan mesterséget, amelynek művelői az általuk készített alkotásokkal ne járultak volna hozzá a két történelmi személyiség kultuszának elterjesztéséhez. A kultusz egyik sajátos tárgyi manifesztációját jelentették a Kossuth-bankók különböző textilanyagokon, többek között ingujjvégeken és kendőkön megjelenő motívumai.
Egyedi története van a Ferenc-csatorna (ma Duna-Tisza-Duna-csatorna) kijavításának céljából megépített öntözőcsatorna kiásásakor használt, mindkét oldalán korona nélküli címerrel díszített talicskának. Az öntözőcsatorna felavatásakor ugyanis jelen volt Ferenc József is, a munkálatokat pedig az olasz egység általa halálra ítélt hőse, Türr István vezette. Úgy tűnik, a királyban ekkor már nem keltett nagy megütközést a nemzeti ellenállást jelképező talicska, vagy ha igen, ezt diplomatikusan sikerült eltitkolnia. A kurátorok emellett egy, 1956-ban a Szegedi Nemzeti Színház erkélyére kitett, Kossuth-címerről készült festményt is bemutattak, amelyről kiderült, egy Sztálin-portréra festették rá.
Kedves Gyula felvetette, mennyire lehetett tudatos a nemzeti jelképek használata. A kurátor szerint sok esetben nem beszélhetünk tudatos szimbólumhasználatról, ám a nemzeti jelképek népi kultúrába való beépítése mindenképpen arra utal, hogy ezen szimbólumok beleivódtak az emberek gondolkodásába. A tudatos jelképhasználatra is találunk azonban számos példát: ilyen többek között Hevesi Benedek nemzetőr, későbbi országgyűlési képviselő az 1850-es években, várfogsága idején készített, részletesen kidolgozott címeres fafaragványa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.