Nemzeti cifraszűrtől az éj leple alatt kivágott Rákosi-címerig – 1848-49 és 1956 közös pontjai

Ferenc József és a korona nélküli talicska

A kurátorok kifejtették, hogy a 19. század második felének népi kultúrájának alkotásai tele vannak nemzeti motívumokkal. Ekkor alakult ki az országban a Kossuth-és a Petőfi-kultusz, ami – amint az a kiállításon is látható – tárgyi szinten is jelentősen éreztette hatását. Gyakorlatilag nem találunk olyan mesterséget, amelynek művelői az általuk készített alkotásokkal ne járultak volna hozzá a két történelmi személyiség kultuszának elterjesztéséhez. A kultusz egyik sajátos tárgyi manifesztációját jelentették a Kossuth-bankók különböző textilanyagokon, többek között ingujjvégeken és kendőkön megjelenő motívumai.

Egyedi története van a Ferenc-csatorna (ma Duna-Tisza-Duna-csatorna) kijavításának céljából megépített öntözőcsatorna  kiásásakor használt, mindkét oldalán korona nélküli címerrel díszített talicskának. Az öntözőcsatorna felavatásakor ugyanis jelen volt Ferenc József is, a munkálatokat pedig az olasz egység általa halálra ítélt hőse, Türr István vezette. Úgy tűnik, a királyban ekkor már nem keltett nagy megütközést a nemzeti ellenállást jelképező talicska, vagy ha igen, ezt diplomatikusan sikerült eltitkolnia. A kurátorok emellett egy, 1956-ban a Szegedi Nemzeti Színház erkélyére kitett, Kossuth-címerről készült festményt is bemutattak, amelyről kiderült, egy Sztálin-portréra festették rá.

Kedves Gyula felvetette, mennyire lehetett tudatos a nemzeti jelképek használata. A kurátor szerint sok esetben nem beszélhetünk tudatos szimbólumhasználatról, ám a nemzeti jelképek népi kultúrába való beépítése mindenképpen arra utal, hogy ezen szimbólumok beleivódtak az emberek gondolkodásába. A tudatos jelképhasználatra is találunk azonban számos példát: ilyen többek között Hevesi Benedek nemzetőr, későbbi országgyűlési képviselő az 1850-es években, várfogsága idején készített, részletesen kidolgozott címeres fafaragványa. 

1. A rettegett ruhadarab
2. Ferenc József és a korona nélküli talicska
3. Gyászszalag a címeren

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról