Az 56-os forradalom előzményénének tiszteletére fogadott el határozatot a szejm
2016. június 23. 13:56 MTI
Határozatot fogadott el a lengyel parlament alsóháza csütörtökön a 60 éve fellázadt poznani munkások tiszteletére, a dokumentumban a kommunizmus idején folytatott lengyelországi szabadságharc egyik döntő megmozdulásának nevezik az 1956. június 28-án kitört felkelést.
Korábban
A történészek által az 1956-os magyar forradalom előzményének tekintett poznani felkelés a lengyel munkások 1945 utáni első nagy, a kommunista rendszerrel szemben fellépő tiltakozó megmozdulása volt. A szejm határozata arra emlékeztet: a poznani tömegtüntetések résztvevői nemcsak szociális, hanem kommunistaellenes jelszavakkal vonultak. A Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) vajdasági székháza előtt mintegy 100 ezer ember gyűlt össze, "behatoltak a párt székházba, majd ellenőrzés alá vették a börtönt, a bíróság épületét, és megtámadták az akkori hatalom jelképét - az állambiztonság (UB) székhelyét".
A tiltakozások leverésére a kommunista hatalom tankokat és harci járműveket vetett be, az egésznapos harcok során 74 ember halt meg, mintegy ezren megsebesültek, több száz embert letartóztattak, megvertek és megaláztak - áll a határozatban, amelynek zárómondata tiszteletét fejezi ki "a felkelés hősies résztvevőinek".
Hasonló tartalmú határozatot fogadott el június közepén a lengyel felsőház is. A szenátusi dokumentum a poznani felkelés során lelőtt legfiatalabb résztvevőre, Romek Strzalkowskira is utalt, akiknek sorsát párhuzamba szokták állítani a magyar 1956-os forradalom utáni megtorlás legfiatalabb áldozatáéval, Mansfeld Péterével.
Februárban a magyar Országgyűlés, valamint a lengyel szejm és szenátus a poznani kommunistaellenes felkelés és az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójának emléket állítva, a magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánították a 2016-os évet. Lengyelországban június 28-a 2006 óta nemzeti emléknap.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.