Nem engedélyezte válását, szakította a katolikus egyházzal VIII. Henrik 

VIII. Henrik szakít Rómával

Az uralkodó nyomása alatt 1531-ben az angol papság kijelentette, hogy az angol egyház feje a király, ami a következő cím ráruházásával járt: az egyház „egyetlen védelmezője, egyedüli és legmagasabb ura és, amennyire Krisztus törvénye engedi, legfelsőbb feje”. A pápa ezt természetesen nem fogadta el, de Henrik a következő hónapokban, években újabb intézkedéseket hozatott az országos zsinattal és a parlamenttel annak érdekében, hogy saját mozgásterét tágítani tudja. Kijelentették, hogy a király engedélye nélkül a zsinat nem hozhat új rendeletet, az aktuális egyházi törvényeket pedig egy a király által kinevezett bíróság fogja felülvizsgálni, illetve törvény törölte el Rómának az egyházi javadalmasok által fizetendő szentszéki adót (annaták).

VII. Kelemen pápa

Amikor kiderült, hogy kedvese, Boleyn Anna gyermeket vár tőle, VIII. Henrik – hogy a születendő gyermek törvényességét illetően ne legyen probléma – titokban házasságot kötött vele. Innentől kezdve nem volt visszaút, a Rómával való szakítás visszafordíthatatlanná vált. A parlament újabb rendeletet adott ki, amely megtiltotta, hogy egyházjogi kérdésekben bárki a pápát keresse, az egyházi törvényszéket pedig a király alá helyezte.

1533 tavaszán Thomas Cranmer canterbury érsek – miután törvényt hoztak arról, hogy angol házassági ügyekben a legfelső ítélkezési hatóság a canterbury érseki hivatal, és nem Róma – érvénytelennek nyilvánította Henrik és Katalin házasságát. Ez év júniusában Boleyn Annát királynévá koronázták, ami végül egy hosszú évek óta húzódó folyamatot zárt le és indított el egy másikat, egy új vallási irányzat kezdetét.

A pápa egyházi átokkal sújtott gyakorlatilag mindenkit, aki érintett volt az ügyben, de az angol parlament a következő évben (1534) törvényesítette azt, hogy az angol egyház az uralkodónak van alávetve, annak egyetlen feje tehát a király, akinek hatalma kiterjed a hit tisztaságának fenntartására és az eretnekség elnyomására is. Henrik megkövetelte a papságtól és hivatalnokaitól, hogy tegyenek esküt az egyházfőségi törvényre, amit azok jelentős része meg is tett; több százan vállaltak azt, hogy szembeszegülnek az uralkodó akarattal, de az ellenállókat végül kivégezték.

Az uralkodó nagy bánatára új feleségétől született gyermeke ugyancsak lány volt (Erzsébet később szintén trónra kerül), de Boleyn Anna számára sem volt nyugodt az uralkodói élet. Férje háromévnyi házasság után hűtlenség és felségárulás vádjával kivégeztette, majd elvette feleségül legújabb szeretőjét, Jane Seymourt. Nem ő volt Henrik utolsó neje, őt később még hárman követték a királynéi pozícióban.

1. A változások kora Európában – a reformáció kibontakozása a kontinensen
2. És Anglia? VIII. Henrik dinasztikus és érzelmi dilemmái
3. Ütközés a pápa és az angol király között
4. VIII. Henrik szakít Rómával
5. Az angol egyház megszilárdulása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták