Nem engedélyezte válását, szakította a katolikus egyházzal VIII. Henrik 

Ütközés a pápa és az angol király között

VII. Kelemen pápa kiemelkedő műveltséggel rendelkezett és a reneszánsz pápákra jellemző módon támogatta a művészeteket, ez azonban kevés volt ahhoz, hogy a rá szakadó problémákon úrrá tudjon lenni. A reformáció terjedése okozta gondok mellett leginkább a korszak két nagy uralkodójának szorítását érezhette kellemetlennek, hiszen V. Károly német és spanyol király és I. Ferenc francia uralkodó egyaránt áhítozott az itáliai befolyásért. A Medici pápa - attól függően, hogy éppen ki állt nyerésre az uralkodók rivalizálásában - kétarcú politikát folytatott az adott helyzetben, az 1520-as évek végén azonban kénytelen volt komoly engedményeket tenni az addigra már érzékelhető Habsburg hegemónia miatt V. Károly számára.

V. Károly német-római császár

VIII. Henrik kérése különösen nehéz helyzetbe hozta a pápát, ennek oka pedig az volt, hogy az angol király által elhagyni kívánt Aragóniai Katalin történetesen V. Károly édesanyjának a testvére volt, vagyis a Német-római Birodalom élén álló Habsburg császár nagynénje. Károly határozottan fellépett rokona érdekében, VIII. Henrik azonban nem tett le eredeti tervéről, így körkérdést intézett Európa szellemi műhelyeihez, hogy a Szentírás alapján bűnösnek tekinthető-e házassága. Az ezzel nemzetközivé terebélyesedő ügy megosztotta a kontinens egyetemeit, az angolok, a franciák és Itália egyes részei Henriket támogatták, míg Károly nyomására a spanyolok, a németek és Dél-Itália Aragóniai Katalint vették védelmükbe, aki egy korábbi felvetésre kolostorba sem volt hajlandó bevonulni.

A pápa az eset kivizsgálását a római bíróság elé utalta. VIII. Henrik ezt követően azon mesterkedett, hogy Róma döntését befolyásolja, de VII. Kelemen megtiltotta számára az eljárás befejezéséig új házasság kötését. A katolikus egyház feje 1530. március 7-én – a spanyol–német uralkodó nyomásának engedve – kiátkozással fenyegette meg őt, amennyiben Katalintól elválna és elvenné Boleyn Annát. A pápa időhúzó politikája nem volt sikeres, az angol király úgy döntött – miközben már 1529-ben menesztette az ügyét képviselő és azt előremozdítani nem tudó gátlástalan kancellárját, Wolsey bíborost és pápai követet –, hogy az egyházfőtől függetlenül fogja a kérdést rendezni.

1. A változások kora Európában – a reformáció kibontakozása a kontinensen
2. És Anglia? VIII. Henrik dinasztikus és érzelmi dilemmái
3. Ütközés a pápa és az angol király között
4. VIII. Henrik szakít Rómával
5. Az angol egyház megszilárdulása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre 
• Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
• Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát
• Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért 
• A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága
• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére