A nő, aki csak azért szavazhatott, mert azt hitték, férfi

Lily Maxwell

Évtizedekig tartó küzdelmeik után az 1918-as népképviseleti törvény bizonyos nők számára biztosította a parlamenti szavazati jogot. 1867 november 26-án azonban Lily Maxwell leadta voksát egy időközi választáson. Ő lett az első ismert nő, aki ezt megtette, noha az 1832-es reformtörvény kifejezetten a férfiakra korlátozta a választójogot. Akkor mégis hogy történhetett ez?

A liberális jelölt, akit Maxwell támogatott, Jacob Bright volt, a nők választójogának egyik prominens szószólója. A politikus kampánya során támogatta a női háztulajdonosok választójogának megadására vonatkozó javaslatot. Lily viszont nem ennek apropóján került be a névjegyzékbe. Alighanem egy elírás miatt azt hitték, férfi. A manchesteri Chorlton-upon-Medlock település választóii között az 12326-os sorszámmal szerepelt. A skót származású Lily, aki hatvanas évei végén járó özvegyasszony volt, háztartási alkalmazottként dolgozott mielőtt egy kis boltot nyitott volna.

Megéljenezték az első női szavazót

Jacob Bright ekkor az 1865-ös általános választásokon elvesztett mandátum elnyerésére tett második kísérletet Manchesterben. Feleségével, Ursula Mellor Brighttal együtt már korábban is támogatta a National Society for Women's Suffrage (Nemzeti Női Választójogi Társaság) manchesteri szervezetét, amely a nők szavazati jogáért harcolt. Amikor Bright választási bizottsága figyelmeztette Lydia Beckert, a társaság titkárát Maxwell szokatlan helyzetére, ő úgy döntött, hozzák ki a lehető legtöbbet  ebből az anomáliából. Meg akarta mutatni, hogy a nők is képesek gyakorolni a választójogot.

Becker és egy másik nő elkísérte Maxwellt voksolni – ezt nyíltan kellett megtenni, mivel a titkos szavazást még nem vezették be – a Chorlton Town Hallba. Természetesen Bright támogatói, valamint a társaság tagjai is is jelen voltak, és nagy éljenzéssel fogadták őket úgy érkezéskor, mint távozáskor. Az eseményről a sajtó is beszámolt, igaz, a Yorkshire Post ellenséges véleményt fogalmazott meg az esetről. Szerintük a szavazatszámláló jegyzőnek figyelmen kívül kellett volna hagynia Maxwell voksát, „ahogyan egy tízéves gyerekét se vette volna komolyan" – írta a lap.

A névjegyzék alapján azonban Maxwell – még ha tévedésből is – szavazásra jogosult volt, és ebben a szakaszban már nem lehetett megkérdőjelezni ezt. Ha a vesztes párt  kérvényezte volna a szavazás felülvizsgálatát, talán utólag érvénytelenítik voksát, de Bright fölényesen nyert, így ennek nem lett volna értelme. A politikus győzelmi beszédében külön megemlítette Lilyt és megtapsolta őt, mint „egy keményen dolgozó, becsületes embert, aki ugyanúgy fizeti az adóját, mint a férfiak".

A történetben plusz csavar, hogy alig öt hónappal korábban az alsóház elutasította John Stuart Mill javaslatát, amely a nőkre is kiterjesztette volna a választójogot.

Folytatás ötven évvel később

Maxwell esetén felbuzdulva, Lydia Becker kampányt indított azért, hogy 1868-ban a szükséges vagyoni feltételekkel rendelkező nőket arra ösztönözze, írassák fel nevüket a választói névjegyzékbe. Chorlton-upon-Medlockban ezeregyszázan csatlakoztak a felhíváshoz, míg Manchesterben 5750 nő nyújtott be szavazati kérelmet. Ezeket azonban a felülvizsgáló ügyvéd elutasította, akárcsak a legtöbb női kérelmet országszerte. A jegyzékből nem töröltetett néhány hölgy leadhatta ugyan a szavazatát az általános választásokon, de ez sem vitte sikerre a további követeléseket.

Jacob Bright azonban nem adta fel, átvette Milltől a női választójog ügyének parlamenti vezetését. 1870-ben ő terjesztette be az első törvényjavaslatot erről, ami a második olvasaton átment, ám később elbukott.

Lily Maxwell a nők részleges szavazójogának 1918-as elfogadását már nem érhette meg. 1876 októberében szegényen halt meg egy dologházban.

A Historyofparliament cikke alapján. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől