Nem egyszerre, hanem fokozatosan pusztult el Alexandria híres könyvtára

Nagy Sándor öröksége

A történelem egyik leghíresebb hódítója, Nagy Sándor nem csupán katonai eredményeivel hagyott örökséget az utókorra. Kr. e. 323-ban bekövetkezett, rendkívül korai halálával az általa létrehozott makedón birodalom széthullott, területein Alexandrosz örökösei – hadvezérei, rokonai és barátai –, a diadokhoszok viaskodtak egymással háborúk sorozatában.

Egyiptom fáraójává I. Ptolemaiosz Szótér („megmentő”) lépett elő, aki Kr. e. 305-től Kr. e. 282-ig uralta az ősi birodalmat.

Az új fáraó híve volt a görög és a közel-keleti tudomány és filozófia szintéziséből létrejött hellenisztikus kultúrának, és eldöntötte, hogy a Nagy Sándor által alapított Alexandria kikötővárosát e kultúra központjává teszi.

Ptolemaiosz eme eltökéltsége eredményezte a híres alexandriai könyvtár, az ókor legnagyobb írásgyűjteményének létrejöttét.

Terjedelme csúcsán a becslések szerint legalább 40 000, de akár 400 000 görög és egyiptomi nyelven írott tekercsnek is otthont adhatott, utóbbi szám a szöveganyagot tekintve mintegy 100 000 mai könyvnek felelne meg.

A görög tudósok tömegével érkeztek a könyvtárba kutatni, ami csak növelte Alexandria presztízsét, mint a kor egyik vezető városa.

Idővel a könyvtár gyűjteménye akkorára nőtt, hogy a mellé épített templomban, a Szerapeumban is helyeztek el belőle. Míg azonban a Szerapeum romjai a mai napig láthatók, a híres könyvtárból semmi sem maradt.

A köztudatban gyakori toposz, hogy a könyvtárat egyetlen kataklizmikus tűzeset, avagy egyetlen barbár hódítás pusztította el, megszűnésének körülményei azonban ennél sokkal összetettebbek voltak.

1. Nagy Sándor öröksége
2. A könyvtár létrejötte
3. Tudományos hanyatlás
4. A Római Birodalom felemelkedése és az alexandriai könyvtár bukása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek