Nem egyszerre, hanem fokozatosan pusztult el Alexandria híres könyvtára
2021. március 4. 17:21 Múlt-kor
Az ókor csodás műveltségének legismertebb jelképe a híres alexandriai könyvtár, amely távoli vidékekről is gyűjtötte az akkori világ irodalmát, és a tudomány valódi központjaként működött, ahol a legnevesebb elmék is megfordultak. Mi lett a sorsa a tudás eme valóságos templomának?
Korábban
Nagy Sándor öröksége
A történelem egyik leghíresebb hódítója, Nagy Sándor nem csupán katonai eredményeivel hagyott örökséget az utókorra. Kr. e. 323-ban bekövetkezett, rendkívül korai halálával az általa létrehozott makedón birodalom széthullott, területein Alexandrosz örökösei – hadvezérei, rokonai és barátai –, a diadokhoszok viaskodtak egymással háborúk sorozatában.
Egyiptom fáraójává I. Ptolemaiosz Szótér („megmentő”) lépett elő, aki Kr. e. 305-től Kr. e. 282-ig uralta az ősi birodalmat.
Az új fáraó híve volt a görög és a közel-keleti tudomány és filozófia szintéziséből létrejött hellenisztikus kultúrának, és eldöntötte, hogy a Nagy Sándor által alapított Alexandria kikötővárosát e kultúra központjává teszi.
Ptolemaiosz eme eltökéltsége eredményezte a híres alexandriai könyvtár, az ókor legnagyobb írásgyűjteményének létrejöttét.
Terjedelme csúcsán a becslések szerint legalább 40 000, de akár 400 000 görög és egyiptomi nyelven írott tekercsnek is otthont adhatott, utóbbi szám a szöveganyagot tekintve mintegy 100 000 mai könyvnek felelne meg.
A görög tudósok tömegével érkeztek a könyvtárba kutatni, ami csak növelte Alexandria presztízsét, mint a kor egyik vezető városa.
Idővel a könyvtár gyűjteménye akkorára nőtt, hogy a mellé épített templomban, a Szerapeumban is helyeztek el belőle. Míg azonban a Szerapeum romjai a mai napig láthatók, a híres könyvtárból semmi sem maradt.
A köztudatban gyakori toposz, hogy a könyvtárat egyetlen kataklizmikus tűzeset, avagy egyetlen barbár hódítás pusztította el, megszűnésének körülményei azonban ennél sokkal összetettebbek voltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap