Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után
2024. június 14. 16:45 Múlt-kor
Champs-Elysées-n masírozó Wehrmacht-katonák a horogkeresztes zászlóval elcsúfított Diadalív árnyékában. A németek 1940. június 14-én egyetlen lövés nélkül foglalták el a „fény városát”, ám a szabad várossá nyilvánított Párizs soha nem volt olyan csendes és közönyös, mint azon a napon. A franciák szégyene Hitler számára élete talán legszebb pillanatait jelentette. A német templomokban 15 percen át zúgtak a harangok, a birodalmi zászlók pedig három napon át lengtek a házak és középületek falain.
![német megszállás](/ih0Ax/article/main/.630x1260/65682.jpg?lavid=469057)
Német katonák Párizsban, az Arc de Triomphe előtt (Kép forrása: Wikipédia / Bundesarchiv, Bild 101I-126-0347-09A / Gutjahr / CC-BY-SA)
Korábban
A német hadsereg 1940. május 10-én támadta meg Franciaországot. A Wehrmacht – a tisztek nagy meglepetésére – különösebb ellenállás nélkül tört előre az ország belseje felé.
A francia társadalomban még élénken élt az első világháború borzalmas pusztításának emléke, így a katonák többsége szinte harc nélkül, rezignáltan adta meg magát. Év végéig 1,8 millió francia katona került német hadifogságba.
A Wehrmacht bevonulása előtt a kormány mellett mintegy 2 millió párizsi lakos is elhagyta a fővárost. A német tisztek a leghíresebb szállodákba költöztek be, a katonákat azonban éppen Párizs lényegétől fosztották meg.
A romantikus kávézókban a Luftwaffe pilótái foglaltak helyet (kép forrása: Wikipédia / Bundesarchiv, Bild 101I-247-0775-38 / Langhaus / CC-BY-SA 3.0)
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
Nem énekelhettek, táncolhattak és dohányozhattak nyilvános helyen, nem úszhattak a Szajnában, nem vehettek pornográf képeket, és jobban jártak, ha a fekete és zsidó nők társaságát elkerülték.
Bár sok francia nyilvánította ki egyértelműen németekkel szembeni ellenérzéseit – nem szóltak hozzájuk, sőt, rájuk sem néztek –, az emberek többsége ugyanúgy élte tovább az életét, mintha a várost nem özönlötték volna el Wehrmacht-katonák.
A kávéházak, lokálok továbbra is tömve voltak, a mozikat pedig többen keresték fel, mint korábban bármikor.
Francia harckocsikkal felvonuló német katonák Párizsban (kép forrása: Wikipédia / Bundesarchiv, N 1576 Bild-007 / Herrmann, Ernst / CC-BY-SA 3.0)
A franciák végül 1940. június 22-én, a compiègne-i erdőben kötötték meg a fegyverszüneti egyezményt. Az ország két részre, a német megszállás alatt álló északi és atlanti-óceán menti sávra, valamint a Pétain marsall vezette német bábállamra, Vichy-Franciaországra szakadt szét. Párizs csak 1944. augusztus 25-én szabadult fel.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről tegnap
- Izraeli kommandósok mentették ki az ugandai túszdráma áldozatait tegnap
- Országszerte négy helyszínen rendezik meg a Libegők éjszakáját tegnap
- Világhírű kortárs rendező lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége tegnap
- Tiltakozása ellenére nevezték el George Everestről a Föld legmagasabb pontját tegnap
- A brit szimbólumok elpusztításával kezdődött a 13 lázadó gyarmat függetlenségi harca tegnap
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában 2024.07.03.
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak 2024.07.03.