Neandervölgyiek kőeszközét találták egy horvátországi barlangban

A hétvégén megtartott szakmai konferencián bemutatott, középső paleolitikum időszakból (kb. 200–45 ezer évvel ezelőtt) származó kőeszközre tavaly októberben bukkantak horvát régészek.

Tihana Oštrina, a Barać-barlangok közintézmény-igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a kőeszköz a neandervölgyi ember anyagi kultúrájának bizonyítéka, a felfedezés pedig fordulatot hoz a régészeti lelőhely jelentőségében.

Az ősmaradványt – más régi, közelmúltbeli leletekkel együtt – a Speleon nevű, leendő földalatti örökség központjában állítják ki, melyet várhatóan 2023 végén nyitnak meg – mondta Oštrina, hozzátéve, hogy a felfedezés nagy motivációt jelent a kutatás folytatásához, mert „bárhol ásnak, találnak valamit”. Úgy vélte: a barlangok „a Föld utolsó feltáratlan területei”.

Ivor Karava, a zágrábi archeológiai egyetem professzora elmondta: François Bordes francia régész őskőkori iparágak bemutatására kidolgozott statisztikai tipológiai vizsgálati módszere szerint egy szögletes kaparóról van szó. Rámutatott: „ezek az eszközök jellemzőek a középső paleolitikum időszakára, azaz a moustier-i kultúrára, amelyet Európában a neandervölgyi emberhez kötnek”.

A kaparó szilíciumkőzetből készült, amelyet gyakran használtak a neandervölgyiek, de az őket megelőző és utánuk élő emberfélék (Hominini nemzetség) is. Ehhez hasonló eszközöket találtak már a közép-dalmáciai kličevicai Velika pećina-barlangban, amelyekről a szénizotópos kormeghatározás egyértelműen kimutatta, hogy a moustier-i korszakból származnak – derült ki a konferencia munkaanyagából.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek