Milyen volt rabszolgának lenni az ókori Rómában?
2015. március 9. 08:48 Csernus Szilveszter
Elterjedt berögződés a római rabszolgákkal kapcsolatban, hogy teljesen jogképtelenek voltak, uruk tulajdonában álltak, akik tetszésük szerint rendelkezhettek felettük, amibe akár a rabszolga megölése is beletartozott. És valóban: a római rabszolga nem jogalany volt, hanem jogtárgy. Ám ez történelmi távlatban nem állja meg a helyét, ugyanis jogi és társadalmi helyzetük évszázadról évszázadra változott, a paraszti házközösségek tagjától a latifundiumokon dolgozó, embertelenül kezelt „dologig” (res). A rabszolgák között nemcsak gladiátorok és bányamunkások voltak, hanem több nyelven beszélő házi tanítók is, az ismert költő, Phaedrus például ugyanúgy rabszolga volt, mint Spartacus. Ahogy az is kevéssé ismert, hogy milyen útjai voltak a rabszolgává válásnak és a rabszolga-felszabadításnak - írásunkból most ez is kiderül.
Korábban
Mit jelentett a rabszolgaság?
Iustinianus (525-565), a római jog nagy kodifikátora így definiálta a rabszolgaságot: „A rabszolgaság a népek közös jogának intézménye, mely által valaki más hatalmának van alávetve a természet ellenére. A rabszolgák onnan vették a nevüket, hogy a hadvezérek a foglyokat el szokták adatni és ezáltal őket megmenteni, nem pedig megölni. Nevezik őket 'mancipium'-nak is, mert az ellenségtől kézzel ragadták el őket." (Institutiones. Idézi: Jakab Éva-Molnár Imre: Római jog. Szeged, 2012.).
Ahhoz, hogy az ókori Rómában egy embernek teljes jogképessége legyen, három személyi állapotnak (status) az együttes megléte szükségeltetett. Egyrészről szabadnak kellett lennie, rendelkeznie kellett valamelyik polgárjoggal és megfelelő családi állapottal - tehát például a római polgár szükségképpen szabad volt, de jogképessége csak akkor volt teljes, ha családjogilag is önjogú és nem a családfő hatalomalattija (suus) volt. A rabszolga esetén már az első lépcső, a szabadság állapota is hiányzott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Középkori gyermeksír védelmezte Ávilát 18:56
- Újra láthatóvá válhat a toszkánai víztározó mélyére süllyesztett középkori falu 17:24
- Adománygyűjtés segíti Máré várának helyreállítását 16:39
- Bronzkori kardot emeltek ki Devon partjainál a tengerből 16:01
- Visszaszolgáltatják a Rapa Nui őslakosok 19. századi maradványait 14:56
- Római kori úszómedencét tártak fel a törökországi Tralleiszben 13:45
- Tizenötmillió digitalizált oldallal bővült az Országos Széchényi Könyvtár 13:06
- Tolkien ismeretlen fordítását fedezték fel Oxfordban 12:48
Játsszon!
Történelmi adattárak
július 21.Mai évfordulók
