Mikortól számított valaki felnőttnek a középkorban?

Biológia és jog

A középkori meghatározás szerinti ifjúkor kezdetét igen könnyű meghatározni: ahogy Trevisa János cornwalli író szerint ez „a gyermeknemzéshez elegendő kor”, azaz a serdülőkor kezdete. A vége azonban ennél jóval kevésbé volt meghatározott.

Ahogy a nagy perzsa filozófus, Avicenna írta Európában is széles körben lefordított és olvasott művében: „Van a felnövés kora, amelyet serdülőkornak neveznek, és általában harminc éves korig tart.”

Avicenna „a férfi korainak” irodalmához tett hozzá, amely rendkívül népszerű fogalomrendszer volt a középkori gondolkodók körében. Habár a legtöbb nyelven lehetne „az ember koraiként” is értelmezni, az erről szóló írásokból egyértelműen kiderül, hogy az ezzel foglalkozó szerzők nem a nőkre gondoltak.

Bractoni Henrik angol jogtudós (1210k – 1268k.) szerint a nő akkor lépett a felnőttkorba, amikor el tudta látni a háziasszony minden feladatát, a legtöbb filozófus pedig egyáltalán nem nyilatkozott e kérdésben. A lányokból a középkor fogalomrendszerében a férfiakkal való kapcsolatuk faragott nőt – amikor elhagyták születési családjukat, és feleséggé váltak. A fiúk átlépése a felnőttkorba jóval hosszabb és változatosabb folyamat volt.

Az ókorból származó vérmérséklet-elmélet a serdülő test és a serdülő viselkedés közt feltételezett – voltaképpen nem teljesen helytelenül – kapcsolatot. E magyarázat szerint a fiatal férfiak testében jelenlévő túlzott hő és nedvesség a lobbanékonyságra, bujaságra, bátorságra és a társaság kedvelésére tette őket hajlamossá.

E hajlamokról azonban úgy vélték, jóval a fizikai serdülőkor után is fennmaradnak. A késő húszas, vagy akár a harmincas évekre tették azt az időt, amikor az ifjak teste eléggé lehűlt és kiszáradt ahhoz, hogy felelősen gondolkodó, visszafogott férfiakká váljanak, és készen álljanak arra, hogy férjként és családapaként is megállják helyüket.

Miként ültették át a gyakorlatba e felfogást? Jogilag nem volt lehetséges ennyire tágan értelmezni az ifjúság és a felnőttkor kérdését, az örökléshez, házassághoz és egyéb felelős döntésekhez fix korhatárok kellettek. Az egyházi kánonjog szerint a fiúk 14 éves kortól adhatták beleegyezésüket a házassághoz, az örökléshez azonban a legtöbb ország törvényei a 21 éves kort tekintették az alsó korhatárnak.

1. Biológia és jog
2. Gyakorlati praktikák

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"