Miért kellettek annyira a nácik térképei az amerikaiaknak a II. világháború végén?
2021. október 18. 07:25 Múlt-kor
Korábban
Helymeghatározás a GPS kora előtt
Napjainkban, amikor a zsebünkben lapuló telefon másodpercek alatt képes a földrajzi helyzetünket pontosan meghatározni, könnyű megfeledkezni arról, e technológia mennyire új – az amerikai haderő csak 1978-ban lőtte fel az első GPS-műholdat –, illetve arról is, hogy korábban mennyire munkaigényes folyamat volt a pontos földrajzi adatok összegyűjtése és használható adatbázissá rendezése.
A birtokhatárok vagy egy építendő út pontos vonalát kijelölő mindennaposabb földméréssel szemben egy régió geodetikus felmérése a Föld kanyarulatát, sőt még az e kanyarulaton belüli eltéréseket is figyelembe veszi. Ez a fokozott precizitás annál fontosabbá válik, minél nagyobb távolságokról van szó.
A második világháború harcainak jellege sürgőssé tette az ilyen méréseket, mivel a hadműveletek korábban soha nem látott módon megkövetelték a légi, szárazföldi és tengeri csapatok minden addiginál nagyobb területeken történő koordinálását.
Az amerikaiak tudták, hogy a zsákmányolt adatok óriási előnyt adhatnak nekik a geodézia végcéljának teljesítésében: egy, az egész világot behálózó geodetikus hálózat létrehozásában. Egy ilyen rendszerben ugyanis a Föld felszínének bármely pontja számszerű koordinátákkal kifejezhető, és bármely másik ponttól való távolsága és iránya nagy pontossággal kiszámíthatóvá válik.
Ez rendkívül hasznos lehet bármilyen nagy távolságról végzett emberi tevékenységben – például egy ballisztikus rakéta egy másik kontinensen található célponthoz vezényléséhez, mint ahogyan az nem sokkal később a hidegháború során fel is merült.
Nem sokkal Aachen eleste után a szövetségesek számára kedvezőtlen fordulatot vett a harci helyzet. 1944 decemberében a németek nagyszabású ellentámadást indítottak az Ardennek erdőiben, Belgium déli részén és Luxemburgban jelentős területeket visszaszerezve. A rossz időjárás nem tette lehetővé a szövetségesek számára légi fölényük kihasználását, és a harcok még 1945 januárjában is zajlottak.
Hough ezt az időszakot Párizsban töltötte várakozással. Az időjárás itt is mostoha volt, az áramellátás időszakos, és fűtőanyag sem mindig volt, amellyel begyújthattak szálláshelyükön. A csapat tagjai szinte mind betegek voltak, ennek ellenére megpróbáltak valamiféle munkát végezni – Franciaországban és más, már felszabadított európai országokban igyekeztek információkat összegyűjteni. Bár heti hat napot munkával töltöttek, igyekeztek valamelyest pihenni is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05