2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kínában alapították meg a világtörténelem első zálogházait

2023. május 2. 18:05 Múlt-kor

A pénz átmeneti hiánya egyidős a pénz használatával, és a megoldásokat is legalább ilyen régóta keresi rá az emberiség. Mindig akadt, aki épp bővében volt a pénznek, és szívesen juttatott belőle a kevésbé szerencséseknek – persze nem ingyen, és főleg nem biztosíték nélkül. A zálogkölcsön intézménye kézenfekvő megoldást jelentett mindkét fél számára, az aránylag egyszerűnek tűnő ügylet mégis sokáig a visszaélések melegágya volt. Az idén 250. születésnapját ünneplő BÁV tevékenységének gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza.

montázs

A zálogosításról már a mózesi törvények is megemlékeznek. A Kivonulás könyve így ír: „Ha a népemből való szegénynek, aki közötted él, pénzt kölcsönzöl, ne viselkedj vele szemben uzsorás módjára. Ne követelj tőle kamatot. Ha embertársad köntösét zálogba veszed, napszálltakor add vissza neki” (2Móz 22, 24–25).

Ezt a törvényt megerősíti a Második Törvénykönyv is: „Ha kölcsönt adsz embertársadnak, ne lépd át küszöbét, hogy zálogot végy tőle. Állj meg kint, s akinek kölcsönt adsz, az hozza ki neked a zálogot. Ha szegény, ne térj nyugovóra zálogával. Napnyugtakor vidd neki vissza a zálogot, hogy köntösében fekhessen le és áldjon téged” (5Móz 24, 10–13).

A gyakorlatban a mózesi törvény megtiltotta a zsidóknak, hogy más zsidóknak vagy szegény adósoknak kamatra adjanak kölcsön.

A római jogban a zálogosítás először a fiducia formájában jelent meg. Ennél nem csupán a zálogtárgy birtoka, de tulajdonjoga is a hitelezőhöz került, kikötve, hogy köteles az adósság teljesítése után visszaszolgáltatni azt.

Később alakult ki az adós érdekeit jobban védő pignus, amelynél a zálog átadásával csak annak birtokát kapta meg a hitelező, illetve a hypotheca, ahol nem történt meg a zálog átadása, csak annak lekötése a hitelező számára; ez utóbbi a mai jelzálogokhoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy nem vezettek róla központi vagy más nyilvántartást, így a visszaélés lehetősége a mainál jóval nagyobb volt.

Érdemes megjegyezni, hogy a római jog szerint a kölcsönösszegek után csak a külön erről rendelkező szerződés (stipulatio) megléte esetén volt szabad kamatot felszámolni, és ennek mértékét sokáig egységesen 12%-ban maximalizálta a törvény.

Az első intézményesített, dedikáltan ilyen kölcsönügyletekkel foglalkozó zálogházakat a kínai történelemből ismerjük. Az i. sz. V. században némileg meglepő módon a buddhista kolostorok működtek mindenki által hozzáférhető ideiglenes pénzforrásként.

A gyakorlatot hamarosan átvették a hivatalnokok, a kereskedők és a földbirtokosok is. A Csing-dinasztia korai időszakára (a XVII. század második felére) már 20 ezer zálogház létezett szétszórva a Közép Birodalmában, köztük olyanok is, amelyeket a császári háztartás igazgatásáért felelős intézmény üzemeltetett.

Magyarországon a császárvárosban megalapított Dorotheum intézményét követően nem sokkal, 1773. augusztus 23-án Mária Terézia Pozsonyban alapította meg a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. jogelődjét, a Domus Fiduciariát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár