Mi mindent építettek az idők során a Városligeti-tóra?
2021. március 8. 16:09
Nem a 2017-es vizes világbajnokság volt az első alkalom, amikor különleges építménynek adott helyet a Városligeti-tó. Elődeink már a 19. században rájöttek, hogy kiváló rendezvényhelyszín a könnyen megközelíthető, gyönyörű fekvésű vízfelület. Ráadásul télen is kiválóan használható, amikor mindenütt jég borítja.
Korábban
Az 1890-es évektől látványos jelmezes mulatságokat rendeztek a befagyott Városligeti-tó jegén. A jégünnepélyek forgatókönyve a következő volt: több száz egyleti tag közreműködésével, hóból, jégből díszleteket építettek, majd előadtak egy jégre komponált, nagyszabású, látványos mesét. Az egyleti tagok 1893-ban egy farsangi történetet adtak elő. A történet szerint a karnevál hercege kiszabadította a jégvárban raboskodó szíve hölgyét, Schönfeld Vilma kisasszonyt, majd az egybekelést nagyszabású báli forgataggal ünnepelték.
Az 1896-os millenniumi kiállításon több építményt is elhelyeztek a városligeti tavon. A vízből kiemelkedő, cölöpökre épített ős-halászat pavilonjában Herman Ottó gyűjtése alapján ismerhették meg a látogatók az ősfoglalkozásokat, köztük kiemelten a halászat eszközeit. A tó másik oldalán egy csónakokra erősített, ideiglenes pontonhíd vezetett a Honvédség pavilonjához. A kiállítás idejére egy hajókikötőt is létesítettek a tavon, ahonnan sétahajók indultak.
A milllenniumi kiállításhoz hasonló pompájú, hatalmas katolikus rendezvény színhelye volt a főváros 1938-ban. A 34. Eucharisztikus Világkongresszuson több mint félmillió hazai és külföldi zarándok vett részt. A központi ünnepségek helyszínéül az erre az alkalomra lekövezett Hősök terét választották. A tér szomszédságában elterülő Városligeti-tóra mesterséges szigetet építettek, az ott elhelyezett széksorokról sokezren kísérhették figyelemmel az ünnepi eseményeket.
A Városligeti-tó sporttörténelme is igen gazdag. 1895 és 1963 között négy alkalommal rendeztek a ligeti jégpályán műkorcsolya világbajnokságot (1909, 1929, 1935, 1939) és négy alkalommal Európa-bajnokságot (1895, 1909, 1955, 1963). Mindegyik világversenyre alaposan beépítették a tavat. A jégpálya köré lelátókat emeltek a közönségnek, öltözőket, melegedőket és technikai helyiségeket alakítottak ki a tó területén.
Az 5600 négyzetméteres, gépi hűtésű műjégpálya 1926-ra készült el. Ettől kezdve egymást követték a nézők tömegeit vonzó, rangos hokimérkőzések is a tavon. 1926-ban a Liget jégkorong Európa Bajnokságnak adott otthont, 1936-ban pedig a világhírű kanadai hokiválogatott játszott itt népes közönség előtt.
A II. világháború után beköszöntő, új történelmi korszakban sem maradt beépítetlen a vízfelület. Az 1960-as években a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik népszerű kiállítási helyszíne volt a tó. A Ganz Hajógyár a Vajdahunyadvár elé építette kör alakú pavilonját, melyhez a vízből alig kiemelkedő, cölöpökön álló gyalogjárón lehetett eljutni. A hajógyári pavilon több éven át működött.
A 21. századba átugorva: 2001-ben magyar művészek alkotásait láthatta másfél hónapig a közönség a tó vizén. 2011 májusában pedig a Szépművészeti Múzeum szervezésében, nemzetközi projektként valósult meg az Art on Lake (Művészet a tavon) vízi kiállítás. A vízben elhelyezett, úszó vagy a tó medrébe rögzített műalkotások több hónapon keresztül láthatóak voltak a hídról, a sétányokról, és körbe is csónakázhatták őket az érdeklődők.
2014-ben a Városligeti-tó medrébe épített platformon zajlott az Art Moments (AMS) elnevezésű közép-európai vizuális művészeti fesztivál. A vízzel körülvett rendezvényterületen helyet kapott a Városliget történetét bemutató, ötletes kiállítás is, melyet a nézők belülről, az alagútszerű folyosón végighaladva, vagy kívülről, az idővonalra fúrt lyukakon „kukkolva” is megtekinthettek.
A 2017-es budapesti vizes világbajnokságnak a Dagály Úszó Aréna mellett több különleges helyszíne is volt. A szinkronúszók a Városligetben kápráztatták el a helyszínre látogató közönséget. A televíziónézők pedig világszerte a festői háttérként szolgáló Vajdahunyad várával láthatták a közvetítést a versenyről.
A tó medrében két mobil medencét építettek föl, melyek közül a kisebb egy 25 méteres bemelegítő medence, a nagyobb pedig egy 50x25 méteres, 3 méter mély versenymedence volt, amely 3750 köbméter vizet fogadott magába. A nézőtérrel együtt ez volt az eddigi legnagyobb építmény a Városligeti tavon. (x)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.