Megőrült a színházért Anne Frank, akiről Japánban egy rózsafajtát is elneveztek

1929. június 12-én született Frankfurtban Anne Frank, akinek naplóját több mint hetven nyelvre lefordították és több mint 30 millió példányban jelentették meg. Az évforduló alkalmából Anne Frank apai ágú unokatestvérével, a 2015-ben elhunyt Bernhard Eliasszal még 2009-ben készített interjút a Die Welt. Elias szintén Frankfurtban született, 1925-ben. A család 1931-ben Svájcba települt át, s ott élte túl a nemzetiszocializmust. Anne naplójában Bernd néven többször tett említést róla. 1996 óta ő volt a naplóval kapcsolatos szerzői jogokat igazgató baseli Anne Frank Alapítvány elnöke is.

Az interjúban elmondta, hogy unokatestvérével röviddel a háború kitörése előtt találkozott utoljára. „Anne nem volt csodagyerek, hanem egy okos, kedves, vidám és fantáziadús kislány, akinek számtalan ötlete volt arra, hogy mit játsszunk” – emlékezett Bernhard Elias, aki szerint az akkor kilenc éves kislány szinte „megőrült” a színházért.

„Akkoriban egyszerűen csak a kis unokatestvérem volt, akit nagyon szerettem. De azáltal, hogy ő volt Anne Frank, a háború után döntően befolyásolta életem alakulását, egészen a mai napig” – mondta el Elias, szomorúan téve hozzá, hogy Annéval ellentétben ő elvégezhette a színi főiskolát.

Unokatestvérével kapcsolatban eddig több ezer interjút adott, s neki köszönheti, hogy beutazta az egész világot. Anne szerte a világon ismert, az Egyesült Államokbtól kezdve egészen Japánig: a távol-keleti szigetországban szinte szentnek tartják őt. Egy rózsafajtát is elneveztek róla, s azóta szerte az országban minden iskolában – a béke jeleként – elültetik az „Anne Frank rózsát”. Több japán városban szobrot emeltek emlékére, Fukujamában pedig holokausztmúzeumot hoztak létre, amely szinte kizárólag Anne és apja, Otto Frank életével foglalkozik – mondta el Bernhard Elias, aki szerint a japánok talán ezzel is feledtetni akarják háborús múltjukat.

És hogy mit érzett akkor, amikor ő maga első ízben olvasta el unokatestvére – a háború éveiben írt – naplóját? Ezzel kapcsolatban Anne apját, a háborút a családból egyedül túlélő és a naplót 1947-ben kiadó Otto Frankot idézte, aki annak idején kijelentette: „Nem ismertem a lányomat mindaddig, míg a naplót el nem olvastam”. „Ugyanezt éreztem én is. Annét egy vidám, eleven kislányként ismertem, mígnem elolvastam a könyvet, amelynek mélysége egyszerűen hihetetlen” – jelentette ki Elias. A kérdésre, hogy a napló melyik mondata ragadta meg leginkább, Anne Franktól azt idézte, hogy „egyszer talán ismét emberek leszünk és nemcsak zsidók”.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
• Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán