Margat – a keresztesek sokáig bevehetetlen vára, amelyet magyar régészek tártak fel
2018. november 15. 11:51 Major Balázs
Korábban
Víz a bazalthegyen
Margat tervezői számára az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy megoldják több ezer ember egészéves vízellátását egy vulkáni eredetű hegyen – ahol kutat fúrni reménytelen vállalkozás –, s legalább ekkora feladat volt a napi több száz köbméternyi szennyvíz elvezetése is. A margati vízgazdálkodási rendszer tanulmányozása során körvonalazódott, hogy az erőd kiépítését rendkívül gondos tervezés és közművesítés előzte meg. Az épületek lapos tetőire zúduló téli csapadékvizet falba épített vezetékeken vagy a falakhoz erősített vastag kerámiacsatornákon először kisméretű ülepítőciszternákba vezették, ahol a nehezebb szennyeződések azok aljára ereszkedtek, így a ciszternák felső részén nyíló túlfolyócsatornákon már csak a tiszta víz folyt tovább. Az „előszűrt” vizet a várhegy gyomrába mélyített hatalmas, csarnokméretű ciszternákba terelték, ám nagy valószínűséggel nem közvetlenül ezekből történt a vízkiemelés, hanem a melléjük telepített, a közlekedő edények elve alapján működő aknából, amelyet egy csatorna kötött össze a nagyciszterna aljával. A tervezők arra az eshetőségre is gondoltak, ha túl nagy mennyiségű csapadék árasztaná el a rendszert: a vízemelő akna a tetejénél túlfolyó csatornával volt ellátva, amely a latrinaaknákba vezette a felesleges folyadékot. A padlók felmosására használt és a fürdőkből leeresztett víz, valamint a konyhai mosogatóvíz is mind megjárta, illetve átöblítette a latrinaaknákat, mielőtt a külső várárokba távozhatott volna – így a szennyvíz még használható része nem veszett kárba.
Mivel a johanniták a korszak legnagyobb ingyenes közkórházait üzemeltették, Margatban is kényesen ügyeltek a tisztaságra. A 2010-es nyári ásatások egyik leglátványosabb eredménye az erőd egy hatalmas méretű fürdőházának feltárása volt – amely mellett még négy másik is található a várhegyen. A két vízforraló kemencével ellátott háromhelyiséges és külön latrinahelyiséggel is rendelkező fürdő belsejébe ólomcsöveken érkezett a víz. Az udvaron feltárt fürdő környékének ásatása során a keresztes vízvezetékrendszer egy teljesen ép, a sérült részektől hermetikusan elzárt szakaszát is sikerült megtalálni.
A keresztesek által épített vízgyűjtőrendszer tartósságára jellemző, hogy egy része még mai is kiválóan működik, ezért a régészek a központi ivóvízgyűjtő ciszternába csak napokon át tartó szivattyúzást követően tudtak leereszkedni. Az óriási csarnok felmérését azonban még így is csak gumicsónakkal lehetett véghezvinni a több méter magasan álló víz miatt.
Margat hathektáros területén, a várhegy tetejét kerítő gigantikus falgyűrűn belül a többszintes johannita belsővár és a civil lakosság házainak is helyet adó szuburbium 1:5 arányban osztozkodott. Hatalmas méretének köszönhetően eddig is a Szentföld legméretesebb erődítményei között tarthattuk számon, a 2010 tavaszán folytatott ásatások során azonban fény derült arra, hogy a várhegy meredek nyugati lejtőjén megtalált védőfal és épületmaradványok is keresztes eredetűek, egy külső szuburbium részei voltak – s ezáltal még nagyobb kiterjedéssel kell számolnunk.
Ugyancsak a várfalakon kívül, a bozóttal benőtt magas partfalban, gondos tisztítás végeztével márvánnyal fedett sírok váltak láthatóvá, melyekben a kutatók – sírgödrönként – több emberi maradványt is találtak. A különböző okokból félbehagyott ásatás folytatása a ritka kereszteskori keresztény (esetleg európai telepes) embertani anyag mellett jelentős új információkkal szolgálhatna a várat ellátó vidéki településhálózattal kapcsolatban is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját tegnap
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang tegnap
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát tegnap