Szerelmes uralkodók

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 16
14 találat
[1]

1164. május 16.

Meghal Héloise

[2]

1387. május 16.

Zsigmond király Semptén megállapodást köt rokonaival a kezükön lévő magyar területek igazgatásáról

Luxemburgi Jodok és Prokop morva őrgrófok 1385 óta birtokolják a Duna és a Vág közti területeket

[3]

1468. május 16.

Podjebrád György cseh király IV. Kázmér lengyel király fiának, Ulászlónak ígéri a cseh koronát, ha Kázmér közvetít közte és I. Mátyás között

[4]

1770. május 16.

A francia Dauphin - a későbbi XVI. Lajos - házasságot köt Mária Antoinette-tel

[5]

1795. május 16.

Kikiáltják a Batáviai Köztársaságot

Hollandiát, melyet francia csapatok szálltak meg, az ókori batávokra utalva Batáviai Köztársasággá nyilvánítják, és Franciaországhoz csatolják. A "leányköztársaság" megkapja a jogot, hogy belügyeit saját maga intézze, s alkotmányt dolgozzon ki, de Franciaország fenntartja magának a vétójogot. Nagy-Britannia a Franciaországgal létrejött kapcsolatot hadüzenetnek tekinti. Megragadja az alkalmat, hogy a holland kereskedelmi hajókat, melyek a kelet- és nyugat-indiai gyarmatokról jönnek, lefoglalja és kisajátítsa. Megkezdi a legértékesebb holland gyarmatok - Malakka kikötője, Ceylon, Kokin-Kína, a Molukku-szigetek, a Jóreménység foka körüli területek - megtámadását, hogy ezeket meghódítsa.

[6]

1803. május 16.

Anglia hadat üzen Franciaországnak

[7]

1831. május 16.

Megszületett David Edward Hughes angol fizikus

A londoni születésű tudóst a bardstown főiskola 1850-ben a zenei, 1851-ben pedig a természettudományok tanszékére hívta meg. 1853-ban azonban lemondott, hogy teljesen találmányának élhessen. 1855-ben feltalált egy elektromos betűnyomó távírót, amely önbeállító sajtóval dolgozott. Az egyes betűket egy forgó kerék peremén helyezte el. A készüléket 1866-ban Németországban, majd 1868-ban a nemzetközi távíróvonalakon is üzembe állították. 1878-ban feltalálta a szénmikrofont, amely a szénszemcsék összenyomódásának mértékében vezeti az áramot, s így képes különböző hangokká alakítani az áram-impulzusokat és viszont, s a leggyengébb hangot is hallhatóvá tette. 1879-ben megfigyelte, hogy elektromágneses hullámok útján is lehetséges energiaátvitel: a két pólus közötti szikra elektromos energiát sugároz. A brit fővárosban hunyt el 1900. január 22-én.

[8]

1881. május 16.

Megalakul a Magyar Vöröskereszt

Az önálló nemzeti szervezetként létrehozott Magyar Vöröskereszt a kezdetektől humanitárius szerepét töltött be. Henri Dunant svájci állampolgár kezdeményezésére az 1859. évi solferinói csata után megalakult a Sebesült Katonáknak Nyújtandó Segély Nemzetközi Bizottsága, amely 1880-ban felvette a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága nevet. A Magyar Vöröskereszt az 1950-es években alakult igazán tömegszervezetté, 1951-ben tartotta első országos értekezletét. Tevékenységében igen jelentős helyet foglal el a véradás, valamint a szociális és egészségnevelési programok szervezése, az elsősegély-nyújtási ismeretek terjesztése, valamint a katasztrófavédelemben a speciális, karitatív szerep erősítése. Emellett fontosnak tekinti a szociális - elsősorban hajléktalanokat és menekülteket ellátó - intézményrendszer fejlesztését is.

[9]

1911. május 16.

Megszületett Rodolfó

Gács Rezső Budapesten látta meg a napvilágot. Ódry Zuárd, a Magyar Mágusok Szövetségének elnöke fedezte fel az ügyeskezű fiút, akit pártfogásába vett, s évekig képezte. 1930-ban kezdte pályafutását a Fővárosi Nagycirkuszban, s mutatványaival hamarosan külföldön is ismertté vált. Európa minden nagyobb városában és a londoni televízióban is szerepelt. `Tudományát` az Artista Akadémián, majd az Állami Artistaképző Intézetben tanította, s könyvet is írt művészetéről (Vigyázat Csalok címmel). Nem csak kézügyességével, a színpadi zsebtolvajlás trükkjeivel kápráztatta el közönségét, hanem gondolatolvasásával és a szuggesztiós mutatványaival is. Mintegy 5000 mutatványt és kombinációt ismert. Szakmáját, ami túlmutatott a hivatáson, s életformává vált, soha nem hagyta abba, még hetvenéves kora után is napi négy órát gyakorolt tükör előtt állva. Művészi alázatát bizonyítja, hogy a legegyszerűbb helyeken, a legszegényesebb körülmények között éppoly igényes előadást tartott, mint a csillogó színpadokon, neves helyeken. Érdemes és kiváló művész címeket kapott, egy időben az Artista Szakszervezet elnöki tisztét is betöltötte. A magyar fővárosban hunyt el 1987. január 25-én.

[10]

1916. május 16.

Fellázadnak a hedzsaszi arab törzsek

Thomas Edward Lawrence brit ügynöknek („Lawrence of Arabia”), aki elnyerte a mekkai serifnek és fiának, Fejszálnak a bizalmát, sikerül a hedzsaszi arab törzseket a Török Birodalom elleni felkelésre indítani, és ezzel a briteknek a törökök elleni politikáját támogatni (1916. V. 16.). Az arab törzseknek gerillabáhorúban sikerül Baalbekig előrenyomulniuk és 1917-ben Akabát bevenniük. Huszain ibn Ali, aki saját magát már 1916-ban „az arab országok királyá”-nak nevezte ki, kikiáltja Hedzsasz független királyságot Mekka fővárossal (1917). A felkelés győzelmet jelent a kairói brit Arab Bureau számára, melynek szolgálatába állt ügynökként a régész Lawrence 1914-ben. Lawrence később „A bölcsesség hét oszlopa” című világsikert aratott, olvasmányos és informatív művében (1936) beszéli el kalandos életét a Közel-Keleten.

[11]

1916. május 16.

Megkötik a Sykes-Picot-egyezményt

Tekintettel a Török Birodalom - amely a központi hatalmak oldalán a szövetségesek ellen harcol az első világháborúban - küszöbön álló összeomlására, Franciaország és Nagy-Britannia megköti a Sykes-Picot-egyezményt, amely körülhatárolja a nagyhatalmak érdekszféráit a Közel-Keleten. A titkos egyezmény eredeti célja, amelyet Edward Grey brit külügyminiszter és Pierre-Paul Cambon, londoni francia nagykövet levélváltásukban megerősítettek, az orosz igények korlátozása. Az egyezmény tartalmazza egy arab államszövetség elismerését (körülbelül a mai Szíria keleti, Irak északi része és Jordánia), melynek északi részét francia, déli részét pedig brit befolyási területként határozták meg. Palesztinát - Haifán kívül, amely a briteknek jutott - internacionalizálni kell (nemzetközivé kell tenni). Ezenkívül Nagy-Britannia kapja Mezopotámiát Bagdadtól a Perzsa-öbölig. Franciaország számára Libanont, Szíria nyugati részét és a délkeleti Anatóliát irányozták elő. A mezopotámiai harci cselekmények a britek számára eleinte mégis kedvezőtlenül alakultak. 1916. április 29-én török csapatok feltartóztatták a briteket és megadásra kényszerítették őket. A közvetlen hadvezetés mellett a britek azt a stratégiát követték, hogy az arab népek között a Török Birodalom elleni felkeléseket kezdeményeztek, illetve támogattak (1916. május).

[12]

1929. május 16.

Első ízben osztják ki az Oscar-díjat

A Los Angeles melletti Hollywoodban, első ízben adományoz a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díjakat kimagasló bel- és külföldi művészi teljesítményekért. Az Oscar elnevezésű díjakkal (állítólag azért hívják így, mert a szobrocskák az Akadémia egyik munkatársnőjét egy Oszkár nevű oldalági rokonára emlékeztették) azokat a filmeket tüntetik ki, amelyeket 1927. augusztus 1-je és 1928. július 31-e között forgattak. Az Oscar, amelyet nemcsak színészek, hanem forgatókönyvírók, rendezők, filmoperatőrök, zeneszerzők és műszakiak is elnyerhetnek, a filmvilág legáhítottabb díja lett.

[13]

1951. május 16.

A Nemzetközi Sajtóintézet megtartja első közgyűlését

A szervezet (International Press Institut - IPI), a kiadók, szerkesztők és új műsorszórók nem állami szövetsége 1950-ben New Yorkban alakult, első közgyűlését 1951. május 16-án Párizsban tartotta. A szervezet székhelye korábban Zürich, majd London volt, 1993 óta Bécsben működik. A tagországok száma 2000-ben több mint 100 volt. Az 1995-ben közzétett alapokmány szerint az IPI célja a sajtószabadság elősegítése és védelme. A dokumentum meghatározza a szervezet működését, szervezeti felépítését: az IPI évente tart közgyűlést, ezek között a gyakorlati tevékenységet a 24 tagú Végrehajtó Testület, élén az általa kinevezett igazgatóval, és a Titkárság végzi. Az alapokmányban meghatározott célok között szerepel a hírekhez való szabad hozzáférés, a hírek szabad átvétele, az újságok szabad kiadása és az, hogy szabadon kifejeződhessenek a különböző nézetek. Ennek érdekében a szervezet folyamatosan figyeli a nemzetközi média helyzetét és fejlődését, vigyázza a demokráciát és a sajtószabadságot. Az IPI évente jelentést készít a sajtószabadság helyzetéről, összesítve hány újságíró halt meg munkája végzése közben, hányat ért erőszakos inzultus, hányat tartanak börtönben. A szervezet kiadványa az IPI Report, amelyben közzéteszi a jelentéseket és beszámol a végzett munkáról.

[14]

1984. május 16.

A magyarok nem vesznek részt az olimpián

Los Angelesben tartották a nyári olimpiai játékokat, amelyeken a Szovjetunió vezetésével - visszavágásként a moszkvai olimpia bojkottálásáért - nem vettek részt a szocialista országok. A Szovjetunió azzal az ürüggyel indokolta a távolmaradást, hogy a sportolók biztonsága nem garantált... A magyar közönség a tévé előtt a romániai magyar származású sportolóknak szurkolt.