Már statisztaként is megdobogtatta a női szíveket Roger Moore

Roger Moore 1973-ban (Wikipédia / Allan warren / CC BY-SA 3.0)

Mivel Moore-nak a statisztaszerep ellenére gyorsan látványos női rajongótábora alakult ki, Hurst úgy döntött, hogy kifizeti Moore tandíját a Royal Academy of Dramatic Arton. A színészpalánta az itt töltött évek alatt sajátította el közép-atlanti akcentusát és a játékára jellemző nyugodt viselkedést, amelyet később oly gyakran láthattunk a filmvásznon is.

Katonai szolgálatatának letelte után számos filmben vállalt kisebb, jelentéktelen szerepeket, sőt alakja a filmvászon mellett már a televízióban is nem egyszer feltűnt. Az 1950-es évek elején modellként kereste kenyerét, és számos, az Egyesült Királyságban forgalmazott ruhareklámban szerepelt (emiatt kapta a „The Big Knit”, magyarul kb. „A nagy kötött” becenevet).

Moore az Egyesült Államokba utazott, ahol a televízióban kezdett dolgozni, mígnem 1954 márciusában hétéves szerződést kötött az MGM-mel. A hollywoodi óriásvállalatnál az Amikor utoljára láttam Párizst című filmben egy kisebb szereppel mutatkozott be, amelyben a színésznőóriással, Elizabeth Taylorral flörtölhetett.

Következő filmjei sem hozták meg számára a várva várt áttörést, és a kedvezőtlen kritikai fogadtatások miatt két év múlva a vállalat felbontotta Moore-ral a még élő szerződését. A karrierjének alakulásától sokkal többet váró színész egy szójátékkal élve meglepő őszinteséggel reagált a fejleményekre: „At MGM, RGM was NBG!” (A mozaikszavak nagyjából így adhatók vissza magyarul: a Metro-Goldwyn-Mayernél Roger George Moore átkozottul nem jó!)

Moore első jelentős sikere Sir Wilfred of Ivanhoe karakterének megformálása volt az 1958–59-es Ivanhoe című sorozatban, amely Sir Walter Scott 1819-es romantikus regényének adaptációjaként a 12. században, Oroszlánszívű Richárd korában játszódik, elmélyedve Ivanhoe és Földnélküli János herceg konfliktusában. Moore a 39 epizódból álló évad forgatásán nem egyszer dublőr nélkül, saját maga vitt véghez egy-egy kaszkadőrmutatványt, egy esetben balesetet is szenvedett, a bordáját törte el.

Ezt követően néhány évig főként televíziós sorozatokban vállalt szerepeket, majd ismét egy sikeres filmstúdióhoz, a Warner Bros.-hoz szerződött, ahol már olyan magasan jegyzett sorozatokban játszott főszerepet, mint az Alaszkaiak vagy a Maverick. Ekkoriban már egyre többször bíztak rá egész estés filmszerepeket is, de a magyar nézőközönség egy újabb népszerű sorozat, az Angyal miatt ismerte meg nevét.   

Simon Templar a modern kor Robin Hoodjaként 1962-ben tűnt fel a filmvásznon. A 6 évadot megélt produkció alapkoncepcióját a Scotland Yard felügyelőjének Templar utáni hajtóvadászata adta, miközben az Angyal hősies igazságosztóként szállt szembe a félelmetes bűnözőkkel és ádáz bajkeverőkkel. A sorozat magyarországi népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint egy 1965-os ügynökjelentés, amely szerint a Fradi-szurkolók nem várták meg Újpesten a jéghoki-rangadó harmadik harmadát, mert rohantak haza megnézni a 19.50-kor kezdődő Angyal új kalandjait.

Simon Templar szerepében 1969-ben

Ez a sorozat alapozta meg kedves, halk szavú stílusát, amelyet később James Bond karakterébe is beleszőtt, és már ekkor sűrűn megmutatta a lelkes nézőknek a védjegyévé vált felhúzott szemöldökét.

Tony Curtis mellett szerepelt a Minden lében két kanál című, egy évadot megélt angol krimivígjátékban, amely két milliomos playboy kalandjait mutatta be Európa-szerte. Moore-nak akkoriban hallatlanul magas összeget, 1 millió fontot fizettek a sorozatért, amivel ő lett a világ legjobban fizetett televíziós színésze.

A brit titkosszolgálat kötelékébe csak Sean Connery „nyugdíjaztatása” után kerülhetett. A 007-es ügynök megformálásával a már addig is népszerű filmsztár hatalmas sikert aratott az egész világon. Összesen hétszer alakította a csábos, ravasz és legyőzhetetlen titkosügynök szerepét, először 1973-ban az Élni és halni hagyni című filmben, legutoljára pedig 1985-ben a Halálvágtában.

A Bond-filmek után öt évig nem állt a kamerák elé, de a kilencvenes évektől kezdődően ismét egyre többet forgatott, utolsó filmjében, a 2016-os Jutalomjátékban önmagát alakította. 

Roger Moore 1980-ban A tengeri farkasok forgatásán (Kép forrása: wikipédia / blairstirrett / CC BY 2.0)

Roger Moore családi élete filmes karrierjéhez hasonlóan szerfölött színesre sikeredett. 18 évesen a nála hat évvel idősebb Doorn Van Steyn színésznőt és sportolót vette feleségül, ám kapcsolatukat a folyamatos pénzhiány eléggé megviselte. 1952-ben Moore megismerkedett a nála 12 évvel idősebb Dorothy Squires walesi énekesnővel, majd egy évre rá Van Steyn és Moore elváltak, így semmi nem állt már a filmszínész újabb esküvőjének útjában.

A hol Angliában, hol az Egyesült Államokban élő pár kapcsolata elég viharosra sikerült, egy alkalommal Squires egy gitárt tört szét férje fején, amikor pedig tudomást szerzett arról, hogy Moore-nak Luisa Mattioli olasz színésznővel van viszonya, egy téglával törte be lakásuk ablakát, ahol éppen a szerelmespár tartózkodott.

Moore végül elhagyta második feleségét is, és 1969 áprilisában óriási esküvői szertartás keretében feleségül vette Luisa Mattiolit. Házasságukból három gyermekük született, de a pár 1993-ban, röviddel azután, hogy Moore beleszeretett a svéd–dán Kristina „Kiki” Tholstrupba, elvált. Ekkor diagnosztizálták prosztatarákját is, amit Moore később „élete megváltoztatójának” nevezett, és arra késztette, hogy átértékelje egész életét. 2002-ben, immáron negyedszer is megnősült, miután feleségül vette Tholstrupot.

2003-ban Moore összeesett a Broadwayn színpadán. Ekkor pacemakert ültettek be neki, hogy szabályozni tudják lassú szívverését. 2013-ban 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak nála, 2013-ban pedig egy daganatos foltot találtak a májában. 2017. május 23-án, családja körében halt meg svájci otthonában, a színészóriást a monacói temetőben helyezték végső nyugalomra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán